Zakariás József – Zaki (Zakariás élete kortörténeti megvilágításban)

A nemzeti összetartozás jegyében, Zakariás József 100 éves évfordulójára emlékezünk ezzel a kiadvánnyal. Egy igazi sportember volt, halk szavú, szerény, segítőkész, becsületes. A siker minden mozzanatáért keményen meg kellett dolgoznia. Gyerekkorától készült rá, hogy válogatott labdarúgó legyen, hogy legalább olyan legyen, mint példaképe Lázár Gyula a „tanár úr”. Ha kellett beállt a kapuba védeni, ha kellett verset mondott, máskor élménybeszámolót tartott, vagy éppen ő üdvözölte a szurkolókat. Több esetben újságoknak tudósított a saját mérkőzésükről. A legfontosabb mérkőzéseken mindig kiemelkedő, hibátlan teljesítményt nyújtott. Mégis, a politika szemében ő lett a bűnbak, rajta álltak bosszút, a döntő után nem játszhatott többet az „A“ válogatottban. Igen ő volt Zakariás József, vagyis a „Zaki”, ahogy a többiek szólították. Életének, gazdag pályafutásának állítunk emléket ezzel a könyvvel. Az Aranycsapat 6:3-as összeállításából legelsőnek Ő hagyott itt minket… Egy életutat tart kezében az olvasó, történelmi áttekintést egy világhírű sportoló életéről, amely a XX. század legsötétebb évtizedeiben játszódik. Egy legendás labdarúgó története, kinek nem adatott meg a hosszú élet, de amíg élt, eredményesen alkotott. A 40-es és 50-es évek magyar nemzeti tizenegyének oszlopos tagja, aki nem a látványjátékot képviseli, de eredményessége nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ez a nem mindennapi csapat kimagasló eredményeket érjen el. Közismert volt szerénysége és segítőkészsége. Életútja az elejétől a végéig mutatja, hogy milyen becsületesen és következetesen dolgozott meg a sikerért. Egy igazi példakép, akiből mindig tudunk meríteni. Egyszerre két, nem mindennapi csapatban mutatta meg tehetségét, de csak az egyiket hívták Aranycsapatnak. Az olvasó betekintést nyer a kor sajtótermékeibe és kórképet kap arról, hogy a II. világháború utáni politika hogyan sajátította ki maga részére a sportot, és ezen belül a labdarúgást. A kommunista diktatúra milyen módon építette fel a szovjet modellt és annak alapján milyen módon félemlítette meg az ország lakosságát. A magyar sport világszínvonalat képviselt, a Helsinki Olimpia volt maga a kicsúcsosodás. Ezeknek a sportsikereknek történelmi jelentőségük is kimagasló. Bizonyítják ezt a különféle filmek, színházi előadások, a megemlékezések sokasága arról, hogy a magyar sport milyen sikeres volt és hol helyezkedett el a világ sportjában. Megítélése a világ sportpalettáján nem mindennapi. Ezeknek a sikereknek a márkás képviselője volt honi labdarúgásunk is, ezen belül a labdarúgó válogatott, a nemzeti tizenegy, kinek játékára milliók voltak kíváncsiak szerte a világon. Az „Aranycsapat”, ahogy azt Szepesi György, a legendás sportriporter megfogalmazta a római stadionavatón, az Európa Kupa döntő fontosságú mérkőzés közvetítése közben. Ennek a csapatnak volt stabil tagja Zakariás József, „Zaki”, aki a budafoki grundról verekedte fel magát a világ akkori legjobb csapatába, a magyar nemzeti tizenegybe. Ez a sporttörténet tulajdonképpen az 1920-as években kezdődött, a gyalázatos Trianoni „Békediktátum” aláírása után. A megmaradt csonka Magyarország összefogott, és a keresztény értékek mentén nagyon nagy figyelmet fordított a sportra, a fiatalok nevelésére, a nemzeti öntudat kialakítására. Nagy fegyvere volt ez ennek a kilenc milliós keresztény országnak. Az ötvenes évek világhírű sportolói a huszas években születtek, a huszas - harmincas évek keresztény iskoláiban nevelkedtek, a negyvenes évek elején kezdtek versenyszerűen sportolni és az ötvenes években érték el azt a tudást, tapasztalatot és ma már tudjuk, történelmi sportsikereket, mellyel a magyar nemzetet elismertté tette szerte a világban, más nemzetek körében. Zakariás József ezeknek a történelmi sikereknek részese volt, mi több tudásával és alázatos, odaadó munkájával nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a nemzeti színű zászló, a piros fehér zöld trikolór ott lobogjon minden magyar ember szemében és szívében, mutatva az utat a mindenkori sikerek irányába.