Keresési eredmények
Az Erdély-trilógia izgalmakban bővelkedő második része a nagy fejedelmet, Bethlen Gábort, Erdély talán legnagyobb formátumú uralkodóját állítja az események középpontjába, akinek köszönhetően „Tündérkert” gazdasági, kulturális és diplomáciai tekintetben…
A Tündérkert Móricz Zsigmond 1922-ben megjelent regénye. A mű az Erdély-trilógia első kötete, és a 17. századi Erdély politikai és társadalmi világát eleveníti meg. Az író kortársa, Schöpflin Aladár szerint a regény „a 20. századi magyar irodalom legnagyobb…
Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet Móricz Zsigmond az ereje teljében lévő, tündöklő naphoz hasonlította: „Soha ilyen erős és fiatal nem volt a fejedelem” – írja róla az Erdély-trilógia befejező, harmadik részében. A hatalmát immár évek óta gyakorló uralkodót…
Írói pályája vége felé írta meg a "hitvány árvagyerekek" sorsát ábrázoló és zsoltárokra tagolt könyvét Móricz Zsigmond, melyet mindmáig a legjobb és legfontosabb művei között tart számon utókora. Móricz lírai regényt teremtett Csöre, a kis lelencgyerek…
Móricz Zsigmond regénye a húszas-harmincas évek magyar valóságát ábrázolja, amikor a szegények nyomora és a gazdagok mindenre elszánt harácsolása sosem látott méreteket öltött. Móricz e művében leleplezi a korabeli visszaéléseket: a korrupciót, a személyi-családi…
Pakk, reskontó, Pósalaki úr, Simonyi óbester - egy-egy szó elég hozzá, hogy mindannyian ugyanarra gondoljunk: Nyilas Misire és gyerekkorunk egyik legszebb olvasmányélményére. 1920-ban jelent meg Móricz Zsigmondnak ez a regénye - negyvenegy éves volt…
Nyilas Misi szorongó kiskamasz, aki nem találja a helyét a debreceni kollégium falai között. Szerencsétlen véletlenek folytán a felnőttek olykor kegyetlen világával is kénytelen idejekorán szembesülni. A nyakába szakadt felelősség súlyát addig-addig…
„A kollégium nagy, komor, négyszögű épület.” - A regénynek már az első mondata a századforduló Debrecenjét idézi: a kollégiumot, a Nagytemplomot két zöldsapkás tornyával, a kollégium mellett, a Darabos utca felőli oldalon Csokonainak egykori iskolája…
Szőnyi Gergely rajzaival.
Móricz Zsigmond 1941-ben jelentette meg az Árvácskát, művészetének e kikezdhetetlen, tömör remekét. A regény a magyar elbeszélő-irodalom egyik csúcsteljesítménye, nyelvünkön kevés hozzá mérhetőt írtak. Az író tudatosan közelít a költészethez, amikor…
Móricz Zsigmond a Pillangót, "legkedvesebb regényét" napok alatt vetette papírra a debreceni Sesta-kertben 1924-ben, s 1925-ben jelentette meg, azt írva műfaji megjelölésként a címe alá, hogy "idill". Ez a csodálatos ragyogású kis remek éppen azokban…
Az író kisdiákkorának első nagy élményét, a debreceni kollégiumban töltött négy és fél év emlékét örökíti meg a regényben. A történet kezdete 1892, színhelye Debrecen, s benne a nemzeti nevelés fellegvárának tartott református kollégium. Nyilas Misi,…
Volt egy török, Mehemed, sose látott tehenet. Nem is tudta Mehemed milyenek a tehenek.
Az Úri muri (1928) a múlt század végén játszódik. Egy alföldi kisváros földbirtokosairól rajzol képet a legnemesebb szépirodalom eszközeivel, egyben jellegzetes alföldi beszédmóddal élve.A regény három súlyos problémával foglalkozik, melyek természetesen…
Móricz Zsigmond klasszikus gyerekverse lapozón. Perzsel nap, meleg a nyár,kinn a mezőn a...
„Iszonyúan magyar” – írta saját művéről Móricz, és (újra)olvasva az Úri murit, nem kételkedhetünk abban, hogy megállapítása a mai napig kísért. A közel száz éve született mű vaskos humorával, a magyar dzsentri világfájdalmas küzdelmeivel és tivornyáival…
A Kossuth Kiadó új, 26 kötetes sorozata magyar írók remekeiből. Irodalmunk klasszikusai elérhető áron – családi könyvespolcra vagy útitársnak. Mondhatnánk, klasszikus művek – ám ez a jelző díszes vitrinbe való könyveket, nem eleven, ma is izzó olvasmányélményeket…
A sorozatban megjelent: A török és a tehenek Iciri-piciri Disznók az esőben Többet ésszel, mint erővel
"Tele van a tőgyem tejjel, Tele van a szarvam vajjal, Eresszetek be, fiaim!" A kis kecskegidák eszén bizony túljár a farkas, de jóanyjuk megszabadítja őket. Móricz Zsigmond e meséjének sorai épp úgy fülünkben csengenek, mint a "Forró vizet a kopaszra!"
Többet ésszel, mint erővel! Történet arról, hogyan lehet megregulázni a ravasz rókát, aki a szegényember tyúkjaira éhes.
Volt egy török, Mehemed, sose látott tehenet. Nem is tudta Mehemed milyenek a tehenek.
Móricz Zsigmond novellái közül olyan újszerű, az egész életművön átívelő válogatást adunk közre, amelynek a középpontjában a keresztyén hit, illetve a 20. század eleji református egyház áll. A sokszínű elbeszélések hol humorral és iróniával, hol drámaisággal…
Elmehet-e a mese vakációra, és hogy néz ki a Mesetündér? Hol van a Boldogság szigete, és mitől lesz nehéz egy kétgarasos? Mi történik akkor, ha egy király puliszkát szeretne reggelizni, vagy ha egy királyfi halhatatlanságra vágyik? Móricz Zsigmond jellegzetes,…
Móricz Zsigmond harmincéves volt, amikor végre kitűnt íróként: Osvát Ernő közölte a Nyugatban 1908-ban nevezetes novelláját, a Hét krajcárt, amely meghozta számára a kirobbanó sikert, s a Nyugat íróinak, elsősorban Ady Endrének a barátságát, aki lelkendező…
A történet hőse, Nyilas Misi egy Tisza menti faluból érkezik a debreceni kollégiumba. Útravalója a gyermeki hit, bizalom és tisztelet az emberek iránt.
Móricz Zsigmond humoros, verses meséje mellé olyan állatos történetek kerültek, amelyek jó szórakozást ígérnek a kis olvasóknak.
A századvég-századelő vidéki világa megrekedt a feudalizmusban. A kiszolgáltatottság, a nyomorúság, a barbárság, az egyszerű parasztemberek, zsellérek, juhászok, cselédek életének naturalisztikus ábrázolásában nincs Móricznál hitelesebb szerző. Írói…
