A DIÉTA /A MAGYAR RENDEK ÉS AZ ORSZÁGGYŰLÉS 1708-1792

A magyar politikai élet jellegét máig befolyásolja a kora újkor rendi politizálása: a közjogi ellenzékiség hagyománya, a táblabíró világ helyi politikája. Másfelől intézményi folytonosság áll fenn a rendi és népképviseleti országgyűlés közt. A reformkort megelőző korszakok politikai életéről mégis meglepően keveset tudunk. Jelen munka elsőként tesz kísérletet arra, hogy átfogó képet adjon a 18. század rendi politikájáról, különös tekintettel a jómódú köznemességnek abban játszott, folyamatosan növekvő szerepére. Tárgya nem a 18. századi politika eseménytörténete: középpontjában egy intézmény, a diéta áll. A rendi politika szokásjogi rendszerében pontosan nyomon követhető, miként változik a hatalom megoszlása az uralkodó és a magyar rendek közt, illetve a rendiség táborán belül, annak egyes tényezői közt. Azt találjuk, hogy egyre nagyobb lesz az alsótábla, s azon belül is a vármegyei követek politikai ereje. Reformkori hegemóniájuk kiépülése tehát már a 18. század derekán megindult. Az intézménytörténeti vizsgálat hátterében egy vármegye példája alapján egy társadalomtörténeti fejlődésmenet körvonalai bontakoznak ki: a diétán belüli erőviszonyok átrendeződése mögött a jómódú birtokos köznemesség társadalmi önállósodása, egy elit születése áll.