Szitás Katalin

Értelmiség és politika

30 év telt el a magyarországi rendszerváltás óta, amely az államszocializmusból a pluralista demokráciába történő átmenetet jelentette. Az egykori vasfüggönyön túli országok mindegyikében demokratikus választásokra került sor az 1990-es években, azonban olyan markáns, karakteres értelmiségi szerepvállalás, mint Magyarországon, egyetlen, valamikori szocialista országban sem jellemezte a folyamatokat.

De egyáltalán mit jelent az értelmiség fogalma? Mit jelent ma annak lenni, és mit jelentett a rendszerváltás idején? Miért, és hogyan került annyi értelmiségi a politikába az 1990-es években? Miért nem lehet valaki egyszerre értelmiségi és politikus? Miért, és hogyan változott meg az értelmiség megítélése 2010 után? Mit mondanak erre a rendszerváltás korszak meghatározó véleményformálói? Miként tekintenek akkori énjükre, és hogyan látják magukat ma?

11 szereplő, 11 történet. Szitás Katalin Értelmiség és politika címmel adja közre mélyinterjúit, melyeket a rendszerváltás véleményformálóival készített.

Pető Iván: „A disszidensnek nevezett értelmiségi szerepből egyszer csak politikussá váltunk.”
Magyar Bálint: „Egy diktatúrában az autonóm értelmiségi szerepnek vannak politikai konzekvenciái.”
Juhász Pál: „Természetesnek tartottam, hogy a közíró az közíró, még ha politikus is.”
Kőszeg Ferenc: „Az, hogy bosszantjuk a rendszert, önmagában olyan élvezet, amiért megéri.”
Bozóki András: „Demokratikus tömegmozgalmak híján az értelmiség helyettesítette a demokráciát.”
Szalai Júlia: „Nem a két pozíció párhuzamossága a probléma, hanem a csúszkálás és az eltagadás.”
Hann Endre: „Nem jó, ha szalonokban dől el, ki legyen a miniszterelnök.”
Szelényi Iván: „Az ember minél inkább elvonul az elefántcsonttoronyba, annál inkább eszébe jutnak olyan gondolatok, amik talán nem közhelyszerűek, de elképzelhetőek.”
Dalos György: „Egy olyan világban akartam élni, ahol szabadon mondhatom a véleményem, szabadon írhatok.”
Radnóti Sándor: „Az értelmiség legfőbb felelőssége éppen abban mutatkozott meg, hogy nem viselkedett közéleti értelmiségként.”
Vajda Mihály: „Az értelmiség csinálja azt, amit egy értelmiséginek tennie kell: gondolkozzon a világon.”

30 év telt el a magyarországi rendszerváltás óta, amely az államszocializmusból a pluralista demokráciába történő átmenetet jelentette. Az egykori vasfüggönyön túli országok mindegyikében demokratikus választásokra került sor az 1990-es években, azonban olyan markáns, karakteres értelmiségi szerepvállalás, mint Magyarországon, egyetlen, valamikori szocialista országban sem jellemezte a folyamatokat.

De egyáltalán mit jelent az értelmiség fogalma? Mit jelent ma annak lenni, és mit jelentett a rendszerváltás idején? Miért, és hogyan került annyi értelmiségi a politikába az 1990-es években? Miért nem lehet valaki egyszerre értelmiségi és politikus? Miért, és hogyan változott meg az értelmiség megítélése 2010 után? Mit mondanak erre a rendszerváltás korszak meghatározó véleményformálói? Miként tekintenek akkori énjükre, és hogyan látják magukat ma?

11 szereplő, 11 történet. Szitás Katalin Értelmiség és politika címmel adja közre mélyinterjúit, melyeket a rendszerváltás véleményformálóival készített.

Pető Iván: „A disszidensnek nevezett értelmiségi szerepből egyszer csak politikussá váltunk.”
Magyar Bálint: „Egy diktatúrában az autonóm értelmiségi szerepnek vannak politikai konzekvenciái.”
Juhász Pál: „Természetesnek tartottam, hogy a közíró az közíró, még ha politikus is.”
Kőszeg Ferenc: „Az, hogy bosszantjuk a rendszert, önmagában olyan élvezet, amiért megéri.”
Bozóki András: „Demokratikus tömegmozgalmak híján az értelmiség helyettesítette a demokráciát.”
Szalai Júlia: „Nem a két pozíció párhuzamossága a probléma, hanem a csúszkálás és az eltagadás.”
Hann Endre: „Nem jó, ha szalonokban dől el, ki legyen a miniszterelnök.”
Szelényi Iván: „Az ember minél inkább elvonul az elefántcsonttoronyba, annál inkább eszébe jutnak olyan gondolatok, amik talán nem közhelyszerűek, de elképzelhetőek.”
Dalos György: „Egy olyan világban akartam élni, ahol szabadon mondhatom a véleményem, szabadon írhatok.”
Radnóti Sándor: „Az értelmiség legfőbb felelőssége éppen abban mutatkozott meg, hogy nem viselkedett közéleti értelmiségként.”
Vajda Mihály: „Az értelmiség csinálja azt, amit egy értelmiséginek tennie kell: gondolkozzon a világon.”

Nyelv magyar
Kiadó Kalligram Kiadó
Megjelenés éve 2020
Oldalak száma 248
Kötés típusa keménytábla
Súly (g) 308 g
Méretek (Sz-M-H) 137-205-16
EAN 9789634681823
Szállítási idő Nem elérhető


További termékek a kategóriából:


Ringató - Piros könyv - Hetvenhét magyar népdal
-9%
Gróh Ilona
Szállítási idő
online ár - Készleten - 1 munkanap
14,75 €
13,43 €
Szuper kutyatrükkök
-9%
Sara Carson
Szállítási idő
online ár - Készleten - 1 munkanap
18,00 €
16,38 €
Játékos munkafüzet iskolakezdésre - 6 éves kortól
-9%
Foglalkoztató
Szállítási idő
online ár - Készleten - 1 munkanap
4,25 €
3,87 €
Két kis dínó a holdon
-10%
Berg Judit
Szállítási idő
online ár - Készleten - 1 munkanap
13,10 €
11,79 €
Világjáró vegán szakácskönyv - Útmutató könnyen elkészíthető, növényi alapú lakomákhoz
-9%
Niki Webster
Szállítási idő
online ár - Készleten - 1 munkanap
18,00 €
16,38 €
Kiskerti kalauz
-9%
Zsigó György
Szállítási idő
online ár - Készleten - 1 munkanap
29,20 €
26,58 €
A várva várt karácsony §K (új kiadás)
-9%
Elisa Prati
Szállítási idő
online ár - Készleten - 1 munkanap
21,30 €
19,39 €
Zene - Mi MICSODA Olvasó
-9%
Mona Dániel
Szállítási idő
online ár - Készleten - 1 munkanap
11,10 €
10,11 €