NÖVÉNYNEVEK ENCIKLOPÉDIÁJA /AZ ELNEVEZÉSEK EREDETE, A NÖVÉNYEK KULTÚRTÖRTÉNETE ÉS ÉLETTANI HATÁSA

A növények életünk fontos részét alkotják. Táplálékul szolgálnak, gyógyászati célra használjuk őket, nélkülözhetetlen az iparban, sőt lakásunk, kertünk díszei is lehetnek. A Növények enciklopédiája 760 szócikkében 1030 növénynév eredetét, etimológiáját ismerteti, és összefoglalja a növényről a legfontosabb tudnivalókat. A szócikk élén a vastag betűs növénynevek mellett rövid leírásuk szerepel, majd a növénynév latin megfelelője. A következő részből megtudhatjuk, mikor jelenik meg a növénynév nyelvünkben, mely fontosabb növénytani munkák és szótárak említik, és hogyan jött létre magyar, illetve latin szaknyelvi alakja. Számos vidékünk népnyelvi elnevezéseiről tájékozódhatunk, így például a búzavirág neve néhol kékvirág, égi virág vagy imola. A szócikk középső része ismerteti a növény kultúrtörténetét, elterjedésének útját, továbbá bemutatja a gazdasági jelentőségét is. Az általános tudnivalók mellet, miszerint a bors Keletről származó fűszer, a len pedig az emberiség egyik legrégebben termesztett nöbénye, számos érdekességről olvashatunk. Megtudhatjuk, hogy a kávét valójában a kecskék szokatlan viselkedése nyomán fedezték fel, a ma néptálékának számító burgonyát eleinte még ingyen sem akarták elvinni, vagy a komlót IX. századtól használják fel a serfőzésben. A szerző több esetben utal azokra a szépirodalmi alkotásokra is, amelyekben az adott növény szerepel.