A HOLTAK BESZÉLNEK

Reichs hősnője, dr. Temperance Brennan törvényszéki antropológus. Hullaházban, exhumáláson, bűnügyi laborban, zsaruk közt tölti mindennapjait. Brennan túl van már egy váláson, lánya több gondot okoz, mint örömet. Amikor egy építkezésen előkerült emberi maradványok vizsgálatához hívják, abban bízik, hogy csak egy régészeti leletet talál. De a helyszínen műanyag zsákokba csomagolt, oszladozó tetem darabjai várják. Így már tudja oda a hétvégéje. Azt megint csak – mint annyiszor már – a boncteremben fogja tölteni. Azonban Tempének más is eszébe jut a nejlonzsákokba külön-külön becsomagolt testrészekről. Kísértetiesen emlékeztetik a tizenhat évesen meggyilkolt Chantale Trottier esetére, akit régebben szintén precízen földarabolva és szemeteszsákokba csomagolva találtak a föld alatt elásva. A két gyilkosság összefügg, gondolja, de kollegái nem hiszik. És ekkor előveszi teljes szakmai eszköztárát: a különleges röntgenfelvételeket, a csont-, fog- és harapásnyomok vizsgálatát, hogy meggyőzze a kételkedőket, mielőtt újból lecsap a gyilkos. Hiszen bárki lehet a következő áldozat … Tempe Brennan következő története a „Minden napra egy halott” ezzel a művel egyidejűleg jelenik meg.