Matematika, fizika
A modern fizika meghatározó elméleteinek bemutatásával Jim Al-Khalili arra biztatja az olvasót, hogy ismerje meg, mit mond számunkra ez az alaptudomány a világegyetemről és a valóság természetéről. Al-Khalili olyan alapvető fogalmak értelmezésével kezdi…
A nagy sikerű Hét rövid fizikalecke szerzőjétől „Nem objektumok, inkább viszonylatok és kölcsönhatások alkotják a világ szövetét.” 1925 júniusában az Északi-tenger kopár szigetén, Helgolandon a huszonhárom éves Werner Heisenberg sokak véleménye szerint…
A prímszámok zenéje szerzőjétől „Csodálatos, zseniális és szórakoztató!” Philippe Sands, a Kelet–nyugati utca szerzője Képes-e szimfóniát szerezni, díjnyertes regényt írni vagy remekművet festeni a számítógép? És ha igen, vajon felismerjük-e majd, hogy…
Ez a 2000 feladatos gyűjtemény az ún. elemi - a matematikai analízis eszközrendszerétől független - matematika problémáit tartalmazza. Jó néhány fejezete gazdag tárházát nyújtja olyan feladatoknak, amelyeket más példatárak mellőznek, pl. függvényegyenletek,…
Amikor Newton felismerte a gravitáció törvényét, egyesítette az égi és földi jelenségeket irányító szabályokat. Azóta a fizikusok az újabb kölcsönhatásokat egyre nagyobb szabású elméletekbe illesztették. Mégis, talán a legkomolyabb kihívást a két megmaradt…
„Kell ahhoz valami varázslat, hogy a tudomány olyan mulatságos, magával ragadó és egyszerű legyen, ahogyan azt Feynman előadja.” BILL GATES Az 1965-ben Nobel-díjjal kitüntetett amerikai Richard P. Feynman századunk egyik legragyogóbb elméleti fizikusa…
Stephen Hawking világszerte ismert sikerkönyve, Az idő rövid története, mérföldkő volt a tudományos ismeret- terjesztés történetében. Ennek csak egyik oka a szerző lebilincselő stílusa, a másik viszont az általa tárgyalt lenyűgöző témák: a tér és az…
„Miből áll az univerzum? Mi van közel a Földhöz? És távolabb? Milyen messzire tudunk ellátni? Lehet-e tudni valamit a világegyetem történetéről? Van-e egyáltalán története?” Christophe Galfard nemzetközi hírű francia fizikus csodákban és meglepetésekben…
Ön se érti a kvantumfizikát? Nem meglepő: a kvantumfizika nagyon furcsa tudomány. Az elmúlt száz évben senki sem tudta megmagyarázni, mi történik valójában a szubatomi világban. Ezért a fizikusok néha őrült elképzeléseken keresztül próbálják értelmezni.…
Hogyan teremtünk? Miért teremtünk? Mit teremtünk, és aztán mire használjuk? Milyen viszonyban lesz az új világ a már meglévőkkel? Hogyan alakulnak ki egy általunk kitalált fantáziavilág törvényei? Ki irányít, az alkotó/kitaláló vagy a mű, amit létrehozott?…
Az ötrészes Matematikai olvasókönyv köteteinek – Differenciálszámítás és alkalmazása; Integrálszámítás és alkalmazása; Vektoralgebra, mátrixok, determinánsok, többváltozós függvények; Differenciálegyenletek; Vektoranalízis és alkalmazása – célja, hogy…
Mit mondhat nekünk a matematika a művészetekről? J. D. Barrow professzor ebben a könyvében megmutatja, hogy a matematika és a művészet közelebb van egymáshoz, mint gondolnánk. Száz témában sokféle művészeti ágat érintő kirándulásra viszi az olvasót.…
Kecskés Lajos könyvében a híres Mandelbrot-halmazhoz vezető szabály kissé általánosabb alakját vizsgálja, melyben nemcsak hatványozás, hanem gyökvonás is szerepel, s ezzel „lefékeződik” az eredeti problémára jellemző gyors növekedésre való hajlam. A…
A kötet 356, egyedi módon csoportosított geometriafeladat megoldását mutatja be. Mint az a címből is kikövetkeztethető, elsősorban a tanulmányi versenyekre készülők és felkészítő tanáraik munkáját kívánja segíteni, de hasznos minden olyan olvasónak,…
Az idő rendje a fizikának egy olyan jelenségét tárgyalja, amely mindenkit érdekel: az időt. Az idő olyan rejtély, amelyről mindenkinek van személyes tapasztalata. A fizikusok számára is rejtély: ők az idő radikális átalakulásának lehettek szemtanúi Newtontól…
Albert Einstein utolsó éveit Princetonban töltötte. Itt talált rá hűséges sétapartnerére, egy nála sokkal fiatalabb és elegánsabb férfira. A küllemre nagyon is eltérő két embert mi kötötte össze? Einstein a relativitáselmélettel forgatta fel a fizikai…
A fizikusok majdnem száz éven keresztül szinte Szentírásnak tekintették John Keats szavait: „a szépség igazság”. Meggyőződésük, hogy a legjobb elméletek szépek, természetesek és elegánsak. Ez az elvárás dönti el, melyik elmélet lesz népszerű, és melyik…
Mi a gravitáció? Senki sem tudja – és szinte senki sem tudja, hogy senki sem tudja. A modern tudomány egyik legnagyobb talánya, hogy hogyan lehet valami, ami ennyire áthat mindent ugyanakkor ennyire titokzatos, és miként lehetséges, hogy ezt a rejtélyt…
Lakatos Imre (1922–1974) 1956 decemberének első napjaiban változatos és nem kevéssé ellentmondásos évtizedek után választotta az emigrációt az újra szovjet megszállás alá került Magyarországról. A Nagy-Britanniában töltött közel húsz év alatt a matematika…
Mi a tudomány? Valamennyi civilizáció úgy vélte, hogy a világot fenn az égbolt, lenn a Föld alkotja. Kivéve egyet: a görögöt. A Földet egy gigantikus méretű kőnek tartották, amely lebeg az űrben, belemerül a lábunk alatt is folytatódó égboltba. Anaximandrosznak…
Obádovics J. Gyula háromrészes Matematikai olvasókönyve több évtizedes oktatási tapasztalata alapján született meg. A kötetek célja, hogy részletesen kidolgozott példákkal megkönnyítsék a főiskolák, egyetemek matematika-előadásain megismert anyagrészek…
Obádovics J. Gyula háromrészes Matematikai olvasókönyve több évtizedes oktatási tapasztalata alapján született meg. A kötetek célja, hogy részletesen kidolgozott példákkal megkönnyítsék a főiskolák, egyetemek matematika-előadásain megismert anyagrészek…
A hópelyhek szerkezetének komplexitása, Boleyn Anna tizenegy ujja, idegen civilizációk létezésének lehetősége és más izgalmas témák által inspirálva Daniel Tammet igyekszik nekünk választ találni arra, miért érezzük gyorsulónak az időt, ahogy öregszünk,…
Prof. Dr. Kroó Norbert (Budapest, 1934.) magyar fizikus, kutatóprofesszor a XXI. század tudományának jelen eredményeiről, lehetőségeiről, az emberiség előtt álló feladatok és kihívásokra adandó lehetséges válaszokról írta meg ezt az izgalmas könyvet.…
Hány gyémántot örököltek a maharadzsa fiai? Miről nevezetes az 1729-es szám? Sikerülhetett-e Edvard Griegnek nullák nélkül szoroznia? Hogyan tudott a geométer azonos körzőnyílással különböző méretű köröket rajzolni? Csaknem 120 lebilincselő feladvány:…
Obádovics J. Gyula természettudományi, műszaki doktor, a matematika tudományok kandidátusa. Számos matematikai, számítástechnikai tankönyv és egyetemi jegyzet szerzője. Neki köszönhetjük a számítástechnika oktatásának megszervezését Magyarországon, és…
A Stephen Pinker által az „egyik legjobb tényírónak”, a Nature-ben pedig „rettenthetetlen harcosnak nevezett” Richard Dawkins néha derűsen, máskor hamiskás mosollyal tekint vissza élethosszig tartó intellektuális kalandozásaira és harcaira. Rendkívüli…
A matematikát viszonylag kevesen szeretik. A középiskola végeztével a legtöbben egy megkönnyebbült sóhaj kíséretében hajítják a sarokba a matekkönyvet, hogy még csak gondolni se kelljen többé rá. A matematika azonban nem mond le rólunk, és úgy szövi…
„Richard Feynman, a fizika világának legendás alakja, a világot egészen sajátos nézőpontból szemlélve ért el újabb és újabb eredményeket a természet megértésében, melyeket aztán üdítően elegáns módon képes volt másokkal is megosztani. [...] E könyvében…
A nemzetközileg elismert fizikus professzor, dr. Rockenbauer Antal könyvében a modern fizika dilemmáit tárgyalja. Gondolatai a fizika kísérletileg alátámasztott és elméletileg jól alátámasztott nézetrendszeréből indulnak ki, s elvezetnek a relativitáselméletekig…