Matematika, fizika
Az olvasmányos stílusban megírt és érzékletes színes rajzokkal, ábrákkal illusztrált kötet nem igényel előzetes tudományos ismereteket, kíváncsi kezdők is bátran kézbe vehetik. A körülöttünk lévő világ működésétől a rejtélyes univerzumig világosan és…
A prímszámok zenéje szerzőjétől „Csodálatos, zseniális és szórakoztató!” Philippe Sands, a Kelet–nyugati utca szerzője Képes-e szimfóniát szerezni, díjnyertes regényt írni vagy remekművet festeni a számítógép? És ha igen, vajon felismerjük-e majd, hogy…
A Matematika számok nélkül színes, párbeszédes formában megírt kalauz, amely meglepően könnyen érthető módon vezet végig a matematika három fontos területén, a topológián, az analízisen és az algebrán. Ez a könyv felhagy a matematika hagyományos megközelítésével,…
Amikor Newton felismerte a gravitáció törvényét, egyesítette az égi és földi jelenségeket irányító szabályokat. Azóta a fizikusok az újabb kölcsönhatásokat egyre nagyobb szabású elméletekbe illesztették. Mégis, talán a legkomolyabb kihívást a két megmaradt…
Stephen Hawking világszerte ismert sikerkönyve, Az idő rövid története, mérföldkő volt a tudományos ismeret- terjesztés történetében. Ennek csak egyik oka a szerző lebilincselő stílusa, a másik viszont az általa tárgyalt lenyűgöző témák: a tér és az…
Ez a 2000 feladatos gyűjtemény az ún. elemi - a matematikai analízis eszközrendszerétől független - matematika problémáit tartalmazza. Jó néhány fejezete gazdag tárházát nyújtja olyan feladatoknak, amelyeket más példatárak mellőznek, pl. függvényegyenletek,…
A nagy sikerű Hét rövid fizikalecke szerzőjétől „Nem objektumok, inkább viszonylatok és kölcsönhatások alkotják a világ szövetét.” 1925 júniusában az Északi-tenger kopár szigetén, Helgolandon a huszonhárom éves Werner Heisenberg sokak véleménye szerint…
„Kell ahhoz valami varázslat, hogy a tudomány olyan mulatságos, magával ragadó és egyszerű legyen, ahogyan azt Feynman előadja.” BILL GATES Az 1965-ben Nobel-díjjal kitüntetett amerikai Richard P. Feynman századunk egyik legragyogóbb elméleti fizikusa…
Matematikát tanulva mindannyian megismerkedünk olyan különös mennyiségekkel, szimbólumokkal és szabályokkal, mint az e szám, a ? szám, a 0, a ? vagy éppen az aranymetszés. Mindezek rejtélyes dolgok, idegen fogalmak maradnak a többségünk számára, nem…
„Miből áll az univerzum? Mi van közel a Földhöz? És távolabb? Milyen messzire tudunk ellátni? Lehet-e tudni valamit a világegyetem történetéről? Van-e egyáltalán története?” Christophe Galfard nemzetközi hírű francia fizikus csodákban és meglepetésekben…
A fizikusok majdnem száz éven keresztül szinte Szentírásnak tekintették John Keats szavait: „a szépség igazság”. Meggyőződésük, hogy a legjobb elméletek szépek, természetesek és elegánsak. Ez az elvárás dönti el, melyik elmélet lesz népszerű, és melyik…
A matematika segítségével olyan dolgokat tudhatunk meg a világról, mint sehonnan máshonnan. Ez a kis szórakoztató tudástár a létezés száz alapvető kérdését válaszolja meg. Kibogoz bonyolult kérdéseket, választ ad rejtélyekre, fényt derít a homályos sarkokban.…
Hogyan teremtünk? Miért teremtünk? Mit teremtünk, és aztán mire használjuk? Milyen viszonyban lesz az új világ a már meglévőkkel? Hogyan alakulnak ki egy általunk kitalált fantáziavilág törvényei? Ki irányít, az alkotó/kitaláló vagy a mű, amit létrehozott?…
A modern fizika meghatározó elméleteinek bemutatásával Jim Al-Khalili arra biztatja az olvasót, hogy ismerje meg, mit mond számunkra ez az alaptudomány a világegyetemről és a valóság természetéről. Al-Khalili olyan alapvető fogalmak értelmezésével kezdi…
Kecskés Lajos könyvében a híres Mandelbrot-halmazhoz vezető szabály kissé általánosabb alakját vizsgálja, melyben nemcsak hatványozás, hanem gyökvonás is szerepel, s ezzel „lefékeződik” az eredeti problémára jellemző gyors növekedésre való hajlam. A…
Sokan úgy gondolják, hogy a modern fizika tele van érthetetlen törvényekkel és bonyolult matematikai formulákkal. Ez a könyv megpróbálja bizonyítani, hogy a fizika törvényei alapjában véve egyszerűek és mentesek a misztikus fogalmaktól. Ez ugyanúgy érvényes…
A Hét rövid fizikalecke évszázadok tudásának bravúros és szellemes összefoglalója. Carlo Rovelli a 20. századi fizika forradalmi felfedezésein és rejtélyein – relativitáselmélet, kvantumfizika, fekete lyukak, az univerzum szerkezete – vezeti át az olvasót…
Richard Feynman a 60-as évek elején a Caltechen tartotta bevezető fizikakurzusát, a The Feynman Lectures on Physics című könyvsorozatának alapját. Az elmúlt évtizedek alatt a fizikai világ megértésében jelentős változások álltak be, de a Feynman-előadások…
Richard Feynman a 60-as évek elején a Caltechen tartotta bevezető fizikakurzusát, a The Feynman Lectures on Physics című könyvsorozatának alapját. Az elmúlt évtizedek alatt a fizikai világ megértésében jelentős változások álltak be, de a Feynman-előadások…
„Richard Feynman, a fizika világának legendás alakja, a világot egészen sajátos nézőpontból szemlélve ért el újabb és újabb eredményeket a természet megértésében, melyeket aztán üdítően elegáns módon képes volt másokkal is megosztani. [...] E könyvében…
Prof. Dr. Kroó Norbert (Budapest, 1934.) magyar fizikus, kutatóprofesszor a XXI. század tudományának jelen eredményeiről, lehetőségeiről, az emberiség előtt álló feladatok és kihívásokra adandó lehetséges válaszokról írta meg ezt az izgalmas könyvet.…
A kötet 356, egyedi módon csoportosított geometriafeladat megoldását mutatja be. Mint az a címből is kikövetkeztethető, elsősorban a tanulmányi versenyekre készülők és felkészítő tanáraik munkáját kívánja segíteni, de hasznos minden olyan olvasónak,…
Richard Feynman a 60-as évek elején a Caltechen tartotta bevezető fizikakurzusát, a The Feynman Lectures on Physics című könyvsorozatának alapját. Az elmúlt évtizedek alatt a fizikai világ megértésében jelentős változások álltak be, de a Feynman-előadások…
Lakatos Imre (1922–1974) 1956 decemberének első napjaiban változatos és nem kevéssé ellentmondásos évtizedek után választotta az emigrációt az újra szovjet megszállás alá került Magyarországról. A Nagy-Britanniában töltött közel húsz év alatt a matematika…
Mi a tudomány? Valamennyi civilizáció úgy vélte, hogy a világot fenn az égbolt, lenn a Föld alkotja. Kivéve egyet: a görögöt. A Földet egy gigantikus méretű kőnek tartották, amely lebeg az űrben, belemerül a lábunk alatt is folytatódó égboltba. Anaximandrosznak…
Albert Einstein utolsó éveit Princetonban töltötte. Itt talált rá hűséges sétapartnerére, egy nála sokkal fiatalabb és elegánsabb férfira. A küllemre nagyon is eltérő két embert mi kötötte össze? Einstein a relativitáselmélettel forgatta fel a fizikai…
Obádovics J. Gyula háromrészes Matematikai olvasókönyve több évtizedes oktatási tapasztalata alapján született meg. A kötetek célja, hogy részletesen kidolgozott példákkal megkönnyítsék a főiskolák, egyetemek matematika-előadásain megismert anyagrészek…
Hány gyémántot örököltek a maharadzsa fiai? Miről nevezetes az 1729-es szám? Sikerülhetett-e Edvard Griegnek nullák nélkül szoroznia? Hogyan tudott a geométer azonos körzőnyílással különböző méretű köröket rajzolni? Csaknem 120 lebilincselő feladvány:…
A matematikát viszonylag kevesen szeretik. A középiskola végeztével a legtöbben egy megkönnyebbült sóhaj kíséretében hajítják a sarokba a matekkönyvet, hogy még csak gondolni se kelljen többé rá. A matematika azonban nem mond le rólunk, és úgy szövi…
Obádovics J. Gyula háromrészes Matematikai olvasókönyve több évtizedes oktatási tapasztalata alapján született meg. A kötetek célja, hogy részletesen kidolgozott példákkal megkönnyítsék a főiskolák, egyetemek matematika-előadásain megismert anyagrészek…