Filozófia
Denis Diderot (1713–1784) alakját általában elsősorban a francia és az európai felvilágosodás egyik legreprezentatívabb megnyilvánulásához, a L’Encyclopédie szerkesztéséhez kötik. Diderot azonban sokkal több volt, mint egy figyelmes és aprólékos szerkesztő:…
„Az a „nép”, mely a hatalmat gyakorolja, nem mindig azonos azzal, melyen a hatalom gyakoroltatik.”
„Okos, aki érti az embereket; aki önmagát érti: ihletett. Hatalmas, aki másokat legyőz; aki önmagát legyőzi: erős.”
„Ne vádolj senkit! Ha teheted, igazítsd helyre azt, aki hibázott, ha nem teheted, hozd helyre legalább a hibát. Ha ezt sem lehet, mire jó még a vádaskodás?"
„Van-e emberi tett, ami ne lenne tele balgasággal?”
„[Nietzsche] magát a keresztény világnézetet tette kritika tárgyává. A kor egész közönségességét, álszent és sivár életét úgy fogta fel, mint a keresztény szellemirány végső eredményét. Az egész kereszténység úgy tűnt fel előtte, mint a gyengék és gyávák…
Az Antikrisztusban Nietzsche - annak ellenére, hogy művét a főbb európai nyelveken ő egyenként milliós példányszámban szerette volna megjelentetni, ami enyhén szólva ellentmond az Előszó kezdősorának, hogy a mű "azokhoz szól, kiknek száma a legkevesebb"…
„A nagy újság Machiavelli művében a gonoszság feltétlen, aggálytalan tudomásulvétele. Az emberiség erkölcsi elvei, a középkor magasztos keresztény és lovagi eszményei nem hagytak rajta semmi nyomot; a végletes realista szeme előtt csak az ősi ösztönök…
A hagyomány szerint a taoizmus alapítójának, Lao-cének tulajdonítják a taoista filozófia alapművét, a Tao te kinget. A szerző költői képekkel átszőtt aforizmákban összegzi a taoizmus tanítását, melynek legfontosabb üzenete, hogyan tud az ember harmóniában…
Az amerikai társadalomra máig hajlamosak vagyunk úgy tekinteni, hogy abban – bár tagjai kemény versenyre vannak kényszerítve – ki-ki érdemei szerint juthat előre, s a társadalmi mobilitásnak nincsenek korlátai. A neves amerikai filozófus, Michael J.…
Tudsz jól érvelni? Gondolataidat, elképzeléseidet meg tudod értetni másokkal? Vitatkoztál már arról a barátaiddal, hogy: Mi a jó és mi a rossz? Mi az élet értelme? Létezik Isten? Életünk egyszeri és megismételhetetlen, vagy van mód folytatásra? Élhetünk-e…
„A sztoikus (illetve más ókori filozófusok) számára a memento mori, vagyis az elkerülhetetlen halálon való töprengés nélkülözhetetlen filozófiai gyakorlatot jelentett, amelynek ráadásul nem várt kedvező hatásai is lehetnek. Az eljövendő rossz dolgok…
A rabszolgából filozófussá lett Epiktétosz e rövid írása a sztoikus gondolkodás egyik alapműve. A közel kétezer éve született Kézikönyvecske tanításainak jelentős része ma is erkölcsi igazodási pontként szolgálhat. „Ha valaki rossz híredet kelti, ne…
„…a vallásos ember mindig arra törekszik, hogy szent univerzumban éljen, következésképpen egész élményvilága másmilyen, mint a vallásos érzés nélküli emberé, azé az emberé, aki deszakralizált világban él.” Szent és profán – örök és mulandó – vallásos…
A demokrácia az egyetlen olyan államforma, amelynek sorsa rajtunk múlik. Ebben rejlik ereje, de egyben sebezhetősége is. Dezinformációval és mérgező polarizációval könnyen ki lehet használni a sérülékenységét, és ezzel gyengíthető a demokratikus intézményekbe…
"Hová lett Isten? Mit cselekedtünk? Talán bizony fenékig ittuk a tengert? Miféle spongya volt, amellyel eltöröltük körös-körül a teljes horizontot? Hogyan bírhattuk eltörölni ezt az örökké mozdulatlan vonalat, minden addigi vonal és mérték vissza-vonatkozását,…
„Ami alant van olyan, mint ami fent van, és ami fent van, olyan, mint ami alant van, az Egy csodájának kiteljesedésére." A Háromszor Legnagyobb Hermészről úgy tartja a hagyomány, hogy az isteni bölcsesség birtokosa, aki égi eredetű tudását csak a beavatottak…
Lucius Annaeus Seneca, római sztoikus filozófus, drámaíró és államférfi három rövidebb dialógusát tartalmazza a kötet: A gondviselésről, A lelki nyugalomról és A boldog életről
Platón egyik legismertebb dialógusa, a Phaidón – a Kritónnal és a Szókratész védőbeszédével együtt – Szókratész perének, továbbá élete utolsó heteinek és halálának történetét meséli el. Eközben olyan alapvető kérdéseket érint, mint az igazságosság mibenléte,…
„A lezüllés, a lealacsonyodás tulajdonképpen az az életmód, ami annak jut ki, aki elutasította, hogy az legyen, aminek lennie kell. Nem hal el benne az igazi lénye, csupán vádló árny, kísértet lesz belőle, amely szüntelenül érezteti vele, hogy mennyivel…
„Ha a csoda valóban a hit legkedvesebb gyermeke, akkor e hit atyai kötelességeit, legalábbis bizonyos idő óta csúnyán elhanyagolta. Legalább száz éve úgy van, hogy a gyermek az atya által hozzárendelt nevelőnő, a teológia számára nem volt egyéb, mint…
Ha eddig azt gondoltuk, hogy Arisztotelész etikája, Kant kategorikus imperatívusza vagy Sartre egzisztencializmusa, vagy alapjában véve az erkölcsfilozófia nehezen érthető, filozófusoknak való olvasmány, nagyot tévedtünk. Michael Schur bebizonyítja,…
Sir Roger Scruton (1944–2020) angol konzervatív filozófus és esztéta. 1962-től a Cambridge-i Egyetemen tanult filozófiát, 1972-ben ott doktorált. 1968-ban Párizsban szemtanúja volt a párizsi diáklázadásoknak, elmondása szerint ekkor ragadta magával először…
Byung-Chul Han új könyve vendégszövegekkel sűrűn átszőtt esszé, amely félúton kerti naplóba fordul. A globális digitális zaj ellenében a növényekkel járó munka csendbe merülő testi tapasztalatát, földközeli örömeit vázolja fel. A kiindulópont a szerző…
„Nem az a szegény, akinek kevese van, hanem aki többre vágyik.”
„Rá lehet venni a népet, hogy kövesse a helyes utat, de azt már nem lehet elérni, hogy meg is értse azt.”
Szeretnénk végre tartósan megszabadulni néhány kilótól? Leszokni a dohányzásról? Rendszeres testmozgást iktatni az életünkbe, és amellett ki is tartani? Javítani munkahelyi pozíciónkat, vagy sikeresebbé válni az üzleti életben? Meghittebbé és tartalmasabbá…
„Konzervatívnak lenni egy bizonyos emberi létmód, és a konzervatív habitus az élet minden területén – képzőművészetben, zenében, irodalomban, tudományban, vallásban – megjelenik. Ebben a könyvben a „konzervatív” politikai filozófiával, nem pedig az ugyanezzel…
Milyen viszonyban áll egymással a stressz és a szabadság? Peter Sloterdijk német filozófus, korunk egyik legeredetibb gondolkodója meghökkentő és szokatlan módon világít rá a kapcsolatra. Szerinte a társadalmak ma stressz- és gondközösségek, amelyeket…
Késő modern kori életünket az a vágy vezérli, hogy megbízhatóan komfortossá tegyük mindennapjainkat, környezetünket, végső soron a sorsunkat. A modern társadalom központi törekvése, hogy növelje saját hatókörét: a világot egyre jobban irányítása alá…