Filozófia
Denis Diderot (1713–1784) alakját általában elsősorban a francia és az európai felvilágosodás egyik legreprezentatívabb megnyilvánulásához, a L’Encyclopédie szerkesztéséhez kötik. Diderot azonban sokkal több volt, mint egy figyelmes és aprólékos szerkesztő:…
„Az a „nép”, mely a hatalmat gyakorolja, nem mindig azonos azzal, melyen a hatalom gyakoroltatik.”
„Okos, aki érti az embereket; aki önmagát érti: ihletett. Hatalmas, aki másokat legyőz; aki önmagát legyőzi: erős.”
„Van-e emberi tett, ami ne lenne tele balgasággal?”
„Nem az a szegény, akinek kevese van, hanem aki többre vágyik.”
„Rá lehet venni a népet, hogy kövesse a helyes utat, de azt már nem lehet elérni, hogy meg is értse azt.”
„A lezüllés, a lealacsonyodás tulajdonképpen az az életmód, ami annak jut ki, aki elutasította, hogy az legyen, aminek lennie kell. Nem hal el benne az igazi lénye, csupán vádló árny, kísértet lesz belőle, amely szüntelenül érezteti vele, hogy mennyivel…
Az Antikrisztusban Nietzsche - annak ellenére, hogy művét a főbb európai nyelveken ő egyenként milliós példányszámban szerette volna megjelentetni, ami enyhén szólva ellentmond az Előszó kezdősorának, hogy a mű "azokhoz szól, kiknek száma a legkevesebb"…
„…a vallásos ember mindig arra törekszik, hogy szent univerzumban éljen, következésképpen egész élményvilága másmilyen, mint a vallásos érzés nélküli emberé, azé az emberé, aki deszakralizált világban él.” Szent és profán – örök és mulandó – vallásos…
Az amerikai társadalomra máig hajlamosak vagyunk úgy tekinteni, hogy abban – bár tagjai kemény versenyre vannak kényszerítve – ki-ki érdemei szerint juthat előre, s a társadalmi mobilitásnak nincsenek korlátai. A neves amerikai filozófus, Michael J.…
A hagyomány szerint a taoizmus alapítójának, Lao-cének tulajdonítják a taoista filozófia alapművét, a Tao te kinget. A szerző költői képekkel átszőtt aforizmákban összegzi a taoizmus tanítását, melynek legfontosabb üzenete, hogyan tud az ember harmóniában…
Tudsz jól érvelni? Gondolataidat, elképzeléseidet meg tudod értetni másokkal? Vitatkoztál már arról a barátaiddal, hogy: Mi a jó és mi a rossz? Mi az élet értelme? Létezik Isten? Életünk egyszeri és megismételhetetlen, vagy van mód folytatásra? Élhetünk-e…
„A sztoikus (illetve más ókori filozófusok) számára a memento mori, vagyis az elkerülhetetlen halálon való töprengés nélkülözhetetlen filozófiai gyakorlatot jelentett, amelynek ráadásul nem várt kedvező hatásai is lehetnek. Az eljövendő rossz dolgok…
"Hová lett Isten? Mit cselekedtünk? Talán bizony fenékig ittuk a tengert? Miféle spongya volt, amellyel eltöröltük körös-körül a teljes horizontot? Hogyan bírhattuk eltörölni ezt az örökké mozdulatlan vonalat, minden addigi vonal és mérték vissza-vonatkozását,…
Ha eddig azt gondoltuk, hogy Arisztotelész etikája, Kant kategorikus imperatívusza vagy Sartre egzisztencializmusa, vagy alapjában véve az erkölcsfilozófia nehezen érthető, filozófusoknak való olvasmány, nagyot tévedtünk. Michael Schur bebizonyítja,…
„A nagy újság Machiavelli művében a gonoszság feltétlen, aggálytalan tudomásulvétele. Az emberiség erkölcsi elvei, a középkor magasztos keresztény és lovagi eszményei nem hagytak rajta semmi nyomot; a végletes realista szeme előtt csak az ősi ösztönök…
„Ha a csoda valóban a hit legkedvesebb gyermeke, akkor e hit atyai kötelességeit, legalábbis bizonyos idő óta csúnyán elhanyagolta. Legalább száz éve úgy van, hogy a gyermek az atya által hozzárendelt nevelőnő, a teológia számára nem volt egyéb, mint…
Platón egyik legismertebb dialógusa, a Phaidón – a Kritónnal és a Szókratész védőbeszédével együtt – Szókratész perének, továbbá élete utolsó heteinek és halálának történetét meséli el. Eközben olyan alapvető kérdéseket érint, mint az igazságosság mibenléte,…
Szeretnénk végre tartósan megszabadulni néhány kilótól? Leszokni a dohányzásról? Rendszeres testmozgást iktatni az életünkbe, és amellett ki is tartani? Javítani munkahelyi pozíciónkat, vagy sikeresebbé válni az üzleti életben? Meghittebbé és tartalmasabbá…
A késő kapitalista társadalom patológiáinak újabb területét tárja fel Byung-Chul Han ebben a könyvében: a szerelem mára – a fetisizált individualizmus és a technológiai közvetítéssel létrejövő kommunikáció világában – puszta szexualitássá vált, amely…
Sir Roger Scruton (1944–2020) angol konzervatív filozófus és esztéta. 1962-től a Cambridge-i Egyetemen tanult filozófiát, 1972-ben ott doktorált. 1968-ban Párizsban szemtanúja volt a párizsi diáklázadásoknak, elmondása szerint ekkor ragadta magával először…
„[Nietzsche] magát a keresztény világnézetet tette kritika tárgyává. A kor egész közönségességét, álszent és sivár életét úgy fogta fel, mint a keresztény szellemirány végső eredményét. Az egész kereszténység úgy tűnt fel előtte, mint a gyengék és gyávák…
Hogyan keletkezett a világegyetem? Miért kell szenvednünk? Mi a boldog élet titka? Milyen a jó állam? Lemondhat-e az állampolgár valaha is a lelkiismeretéről a törvényhozó javára? A történelem során az emberiség efféle kérdéseket tett fel az élet és…
Byung-Chul Han új könyve vendégszövegekkel sűrűn átszőtt esszé, amely félúton kerti naplóba fordul. A globális digitális zaj ellenében a növényekkel járó munka csendbe merülő testi tapasztalatát, földközeli örömeit vázolja fel. A kiindulópont a szerző…
Az ember a legtökéletesebb eszköz a tudat kifejezésére, mivel képes az önmegvalósításra és az Igazság felismerésére az érzékszervekkel felfogható jelenségeken túl is. A hétköznapi észlelés, az értelem és a logika nem elégséges eszközök, hogy mélységében…
A demokrácia az egyetlen olyan államforma, amelynek sorsa rajtunk múlik. Ebben rejlik ereje, de egyben sebezhetősége is. Dezinformációval és mérgező polarizációval könnyen ki lehet használni a sérülékenységét, és ezzel gyengíthető a demokratikus intézményekbe…
„A tudás hatalom!” Ez Francis Bacon (1561–1626) leghíresebb jelmondata. De ki is volt ez az angol filozófus, politikus, jogász, államférfi, esszéista és szónok, aki a 16-17. század között élt? Miért ismerik őt a modern tudomány hírnökeként? És mi volt…
Johannes Scotus Erigena (kb. 810–875) a magas középkor egyik legjelentősebb gondolkodója, akit Hippoi Ágoston és Canterburyi Anselm között a legnagyobb latin nyelvű szerzőnek tartanak. Ír származású, nagyszabású spekulatív műveket írt, és Nagy Károly…
Charles-Louis de Secondat, Montesquieu báró (1689–1755) művének számos bejegyzése van, és sok olyan sarokpont, ahol meg lehet állni. Az igazságosság és az ember szabadsága, az uralkodó gondolkodása, a törvények pedig az a terep, ahol ezeket keresi. A…
Henri ?Bergson (1859–1941) talán utoljára merte kitűzni a metafizika zászlaját azon jelenségek közé, amelyeket a tudomány nem tudott megvilágítani, mint például a test és elme kölcsönhatása, az emlékezet vagy a genetikai variációk okai. Ahol a filozófusok…