Filozófia
Denis Diderot (1713–1784) alakját általában elsősorban a francia és az európai felvilágosodás egyik legreprezentatívabb megnyilvánulásához, a L’Encyclopédie szerkesztéséhez kötik. Diderot azonban sokkal több volt, mint egy figyelmes és aprólékos szerkesztő:…
„Ne vádolj senkit! Ha teheted, igazítsd helyre azt, aki hibázott, ha nem teheted, hozd helyre legalább a hibát. Ha ezt sem lehet, mire jó még a vádaskodás?"
„…a vallásos ember mindig arra törekszik, hogy szent univerzumban éljen, következésképpen egész élményvilága másmilyen, mint a vallásos érzés nélküli emberé, azé az emberé, aki deszakralizált világban él.” Szent és profán – örök és mulandó – vallásos…
A késő kapitalista társadalom patológiáinak újabb területét tárja fel Byung-Chul Han ebben a könyvében: a szerelem mára – a fetisizált individualizmus és a technológiai közvetítéssel létrejövő kommunikáció világában – puszta szexualitássá vált, amely…
„A lezüllés, a lealacsonyodás tulajdonképpen az az életmód, ami annak jut ki, aki elutasította, hogy az legyen, aminek lennie kell. Nem hal el benne az igazi lénye, csupán vádló árny, kísértet lesz belőle, amely szüntelenül érezteti vele, hogy mennyivel…
Byung-Chul Han új könyve vendégszövegekkel sűrűn átszőtt esszé, amely félúton kerti naplóba fordul. A globális digitális zaj ellenében a növényekkel járó munka csendbe merülő testi tapasztalatát, földközeli örömeit vázolja fel. A kiindulópont a szerző…
Sir Roger Scruton (1944–2020) angol konzervatív filozófus és esztéta. 1962-től a Cambridge-i Egyetemen tanult filozófiát, 1972-ben ott doktorált. 1968-ban Párizsban szemtanúja volt a párizsi diáklázadásoknak, elmondása szerint ekkor ragadta magával először…
Ha eddig azt gondoltuk, hogy Arisztotelész etikája, Kant kategorikus imperatívusza vagy Sartre egzisztencializmusa, vagy alapjában véve az erkölcsfilozófia nehezen érthető, filozófusoknak való olvasmány, nagyot tévedtünk. Michael Schur bebizonyítja,…
„Ha a csoda valóban a hit legkedvesebb gyermeke, akkor e hit atyai kötelességeit, legalábbis bizonyos idő óta csúnyán elhanyagolta. Legalább száz éve úgy van, hogy a gyermek az atya által hozzárendelt nevelőnő, a teológia számára nem volt egyéb, mint…
„A sztoikus (illetve más ókori filozófusok) számára a memento mori, vagyis az elkerülhetetlen halálon való töprengés nélkülözhetetlen filozófiai gyakorlatot jelentett, amelynek ráadásul nem várt kedvező hatásai is lehetnek. Az eljövendő rossz dolgok…
A hagyomány szerint a taoizmus alapítójának, Lao-cének tulajdonítják a taoista filozófia alapművét, a Tao te kinget. A szerző költői képekkel átszőtt aforizmákban összegzi a taoizmus tanítását, melynek legfontosabb üzenete, hogyan tud az ember harmóniában…
Hogyan keletkezett a világegyetem? Miért kell szenvednünk? Mi a boldog élet titka? Milyen a jó állam? Lemondhat-e az állampolgár valaha is a lelkiismeretéről a törvényhozó javára? A történelem során az emberiség efféle kérdéseket tett fel az élet és…
Az Antikrisztusban Nietzsche - annak ellenére, hogy művét a főbb európai nyelveken ő egyenként milliós példányszámban szerette volna megjelentetni, ami enyhén szólva ellentmond az Előszó kezdősorának, hogy a mű "azokhoz szól, kiknek száma a legkevesebb"…
Platón egyik legismertebb dialógusa, a Phaidón – a Kritónnal és a Szókratész védőbeszédével együtt – Szókratész perének, továbbá élete utolsó heteinek és halálának történetét meséli el. Eközben olyan alapvető kérdéseket érint, mint az igazságosság mibenléte,…
„[Nietzsche] magát a keresztény világnézetet tette kritika tárgyává. A kor egész közönségességét, álszent és sivár életét úgy fogta fel, mint a keresztény szellemirány végső eredményét. Az egész kereszténység úgy tűnt fel előtte, mint a gyengék és gyávák…
A Filozófia – Az etikától a metafizikáig szélesíti a látókörünket, felpörgeti az agyunkat, és alapjaiban kérdőjelezi meg nézeteinket és mindazt, amit a tudásról eddig gondoltunk. Ráébreszt, hogy még az érzékszerveinkben sem bízhatunk, habár csak rájuk…
HENRI-LOUIS BERGSON (1859–1941) a XX. század első harmadának egyik legnépszerűbb és legnagyobb hatású filozófusa volt, akinek legtöbb művét minden világnyelvre lefordították. Nézetei, tanai Franciaországban nagy megbecsülést hoztak számára, és 1914-ben…
Lucius Annaeus Seneca, római sztoikus filozófus, drámaíró és államférfi három rövidebb dialógusát tartalmazza a kötet: A gondviselésről, A lelki nyugalomról és A boldog életről
Szeretnénk végre tartósan megszabadulni néhány kilótól? Leszokni a dohányzásról? Rendszeres testmozgást iktatni az életünkbe, és amellett ki is tartani? Javítani munkahelyi pozíciónkat, vagy sikeresebbé válni az üzleti életben? Meghittebbé és tartalmasabbá…
Karl Popper (1902–1994) és Thomas Kuhn (1922–1996) a 20. század két legjelentősebb tudományfilozófusa. Popper egy új tudományos módszertant, a falszifikálhatóság elvét teremtette meg, amely szerint a kutatás fő célja nem a tudományos elméletek bizonyítása,…
A 20. század második felének francia filozófiája mindmáig az utolsó olyan szellemi áramlat volt, amely képessé vált a bölcselet problémafelvetésének teljes megújítására. Hatása óriásira duzzadt, érdeklődési köre lefedte az egész szellemi földrajzot és…
Simone de Beauvoir (1908–1986) a 20. század egyik jelentős európai véleményformálója, kora filozófiai gondolkodásának igen befolyásos alakja. A filozófus és regényíró műveiben a szabadság élményének kérdésével és az ennek útjában álló akadályokkal foglalkozott.…
Max Weber politikai szerepvállalása, amelyben egy progresszív nemzeti liberális álláspont érvényesült, külön is ösztönözte, hogy megvizsgálja, mi a különbség a társadalomtudomány és a politikai gyakorlat között, és mi az értékítéletek helye az előbbiben.…
Immanuel Kant 1775-ben megjelent filozófiai esszéje a tartós ("örök") béke lehetségességét vizsgálja, pontosabban annak feltételeit igyekszik meghatározni. Nemcsak amellett érvel, hogy a politikai és az erkölcs összeegyeztethető, és hogy a gyakorlati…
A nagy indiai vallásalapító, Buddha élete tanítással telt gondolatait a követőjéül szegődött szerzetesek szájhagyománya őrizte meg évszázadokon át. Beszédei, amelyekből a jelen kötet válogatást közöl, csak a Kr. e. 1. században foglaltattak írásba. Buddha…
Charles-Louis de Secondat, Montesquieu báró (1689–1755) művének számos bejegyzése van, és sok olyan sarokpont, ahol meg lehet állni. Az igazságosság és az ember szabadsága, az uralkodó gondolkodása, a törvények pedig az a terep, ahol ezeket keresi. A…
John Dewey (1859–1952) William James és Charles S. Peirce mellett az amerikai pragmatizmus egyik alapítóatyja volt. Míg azonban az előbbiek filozófiai tevékenységüket meghatározott tudományágakra korlátozták, Dewey a logikától a szociológiáig, a pszichológiától…
Emmanuel Lévinas (1906–1995) gondolatai óriási hatást gyakoroltak a kortárs kultúrára, és nemcsak a filozófiában, hanem olyan területeken is, mint az antropológia, a teológia, a szociológia, valamint az irodalomkritika és -elmélet. Forradalmi megközelítése…
Michel de Montaigne (1533–1592) esszéivel azt tűzte ki célul, hogy megszabadítja az értelmet a tekintély, a szokás, a hatalom és az ésszerűtlen értelem zsarnokságának dogmatikus álmától. Összetett fenomenológiáiban a gonosz egyetemesség és a másság elítélése…
Leukipposz és Démokritosz (Kr. e. 5-4. század), az első atomisták, egyben az első materialisták is voltak a történelemben. Abból az állításból kiindulva, hogy minden apró, vákuumban mozgó részecskékből áll, megmagyarázzák a világ felépítését, az ember…