Filozófia
A szamurájkézikönyvek alighanem leghíresebbikének, az 1645-ben íródott Öt gyűrű könyvének (Go rin no so) a szerzője egy valódi csatákban edződött, híres vívómester, aki a saját tapasztalatain alapuló gyakorlati útmutatással szolgál mindazoknak, akik…
Szókratész a klasszikus görög filozófia vezéralakja. Soha nem írt semmit, beszélgetve tanított, és élete végéig hangoztatta, hogy nem tud semmit, csupán azt, hogy nem tud semmit. Személyisége és gondolatai a mai napig hatással vannak a nyugati filozófiára,…
„Nem az a szegény, akinek kevese van, hanem aki többre vágyik.”
Joseph Campbell világhírű mítoszkutató, aki a történelem legkülönfélébb, olykor egymástól időben és térben is távol eső mitológiáit és hagyományait megvilágító erővel rendezi egymás mellé, és azokra támaszkodva számtalan kortárs jelenségről is ütőképes…
„[A] kapitalizmus a saját fenntartóit falja fel” A tőke jelenleg az élet minden területét kannibalizálja – felfalja a természetet, működése elemészti az egyenlőség és az igazságosság alapelveibe vetett utolsó reményünket, szépen lassan elfogyasztja az…
A hatalom megszerzésének és megtartásának fortélyai évezredek óta foglalkoztatják az embereket, Machiavelli, az itáliai író, gondolkodó és politikus pedig máig érvényes útmutatót készített hozzá minden fejedelem és uralkodó számára. Tanácsai és javasolt…
„Van-e emberi tett, ami ne lenne tele balgasággal?”
Amikor Antonio Spadaro olasz jezsuita teológus és a világhírű amerikai filmrendező, Martin Scorsese 2016 márciusában először ült le beszélgetni egymással, még egyikük sem gondolta, milyen tartalmas, mély és máig tartó intellektuális eszmecsere fog kialakulni…
A Hagakure („Lombok árnyékában”) a szamuráj-író, Jamamoto Cunetomo (1659–1719) gondolatainak gyűjteménye. A könyv egyedülálló bepillantást nyújt a szamurájok szellemi és gyakorlati életvezetésébe egy olyan korban, amikor a harcosok számára a háború már…
Az ókori kínai filozófus, Mengzi (i. e. 372-289) az egyetlen, aki Konfuciusz mellett a nyugati világban latinosított (Menciusz) néven vált ismertté. A nevét viselő Mengzi című művében tanításai a tanítványaival, a korabeli filozófusokkal és az uralkodókkal…
„Bármilyen ellentmondásosnak tűnik, a szeretet gesztusát éppen az elnyomottak erőszakra adott válaszában lelhetju¨k fel. Éppen a lázadásnak ez az aktusa - amely mindig ugyanolyan vagy majdnem ugyanolyan heves, mint az őt kiváltó erőszak - hozhatja el,…
Tudsz jól érvelni? Gondolataidat, elképzeléseidet meg tudod értetni másokkal? Vitatkoztál már arról a barátaiddal, hogy: Mi a jó és mi a rossz? Mi az élet értelme? Létezik Isten? Életünk egyszeri és megismételhetetlen, vagy van mód folytatásra? Élhetünk-e…
„Okos, aki érti az embereket; aki önmagát érti: ihletett. Hatalmas, aki másokat legyőz; aki önmagát legyőzi: erős.”
„Minden, ami történik, igazságosan történik. Ha pontosan megfigyeled, rájössz.” Marcus Aurelius császár az ókori Róma vérzivataros éveiben vetette papírra filozófiai elmélkedéseit. Gondolatai és tanácsai közel két évezred elteltével sem veszítettek érvényességükből.…
„Ha bármiféle hatást tudunk gyakorolni a megkövült közéletre, akkor a történelemnek is velünk együtt kell mozdulnia.” A közelmúlt kísérletei egy radikális demokráciaért Athéntól New Yorkig, Rodzsavától Londonig világszerte igyekeztek szembeszállni a…
Ortega hatása és későbbi tiltása különösen látványos volt a tömegember fogalmának esetében: Ortega elsősorban morálfilozófiai kategóriaként határozza meg ezt az embertípust, s azzal jellemzi, hogy az csak jogokat ismer, kötelezettséget nem, ráadásul…
A DOLGOK VANNAK, DE MEGNÉMULTAK Bár ma mindenki narratívákról beszél, valójában posztnarratív korban élünk – állítja új esszéjében Byung-Chul Han, korunk egyik legszélesebb látókörű kultúrteoretikusa. Egyre kevesebb történetet mesélünk, mert az elbeszélések…
„Az a „nép”, mely a hatalmat gyakorolja, nem mindig azonos azzal, melyen a hatalom gyakoroltatik.”
„Ne vádolj senkit! Ha teheted, igazítsd helyre azt, aki hibázott, ha nem teheted, hozd helyre legalább a hibát. Ha ezt sem lehet, mire jó még a vádaskodás?"
„A nagy újság Machiavelli művében a gonoszság feltétlen, aggálytalan tudomásulvétele. Az emberiség erkölcsi elvei, a középkor magasztos keresztény és lovagi eszményei nem hagytak rajta semmi nyomot; a végletes realista szeme előtt csak az ősi ösztönök…
A hagyomány szerint a taoizmus alapítójának, Lao-cének tulajdonítják a taoista filozófia alapművét, a Tao te kinget. A szerző költői képekkel átszőtt aforizmákban összegzi a taoizmus tanítását, melynek legfontosabb üzenete, hogyan tud az ember harmóniában…
A kötet Platón két leghíresebb dialógusát tartalmazza. A lakoma szereplői Erósznak, a szerelem istenének mérhetetlen hatalmát igyekeznek bemutatni, ki-ki a maga módján. A Szókratész védőbeszéde azt a Kr. e. 399-ben lezajlott „koncepciós pert” idézi fel,…
A rabszolgából filozófussá lett Epiktétosz e rövid írása a sztoikus gondolkodás egyik alapműve. A közel kétezer éve született Kézikönyvecske tanításainak jelentős része ma is erkölcsi igazodási pontként szolgálhat. „Ha valaki rossz híredet kelti, ne…
Lucius Annaeus Seneca, római sztoikus filozófus, drámaíró és államférfi három rövidebb dialógusát tartalmazza a kötet: A gondviselésről, A lelki nyugalomról és A boldog életről
"Ajánlom ezt a könyvet meditációs objektumnak. Ez Hamvas Béla kifejezése, aki azt mondta, hogy manapság egyedül a könyv és a gondolat az, ami meditáció tárgyává tehető. Én is kipróbáltam. Puzsér gondolataival elkezdett birkózni az agyam, s továbbgondoltam…
„Rá lehet venni a népet, hogy kövesse a helyes utat, de azt már nem lehet elérni, hogy meg is értse azt.”
Sir Roger Scruton (1944–2020) angol konzervatív filozófus és esztéta. 1962-től a Cambridge-i Egyetemen tanult filozófiát, 1972-ben ott doktorált. 1968-ban Párizsban szemtanúja volt a párizsi diáklázadásoknak, elmondása szerint ekkor ragadta magával először…
„Mert valószínű ugyan, hogy egyikünk sem tud semmi szépet és jót, csakhogy ő azt véli, hogy tud, noha nem tud, én viszont, mint ahogy nem tudok, nem is vélem azt, hogy tudok. Úgy látszik hát, hogy én evvel a kicsiséggel mégiscsak bölcsebb vagyok nála,…
Ha eddig azt gondoltuk, hogy Arisztotelész etikája, Kant kategorikus imperatívusza vagy Sartre egzisztencializmusa, vagy alapjában véve az erkölcsfilozófia nehezen érthető, filozófusoknak való olvasmány, nagyot tévedtünk. Michael Schur bebizonyítja,…
A demokrácia az egyetlen olyan államforma, amelynek sorsa rajtunk múlik. Ebben rejlik ereje, de egyben sebezhetősége is. Dezinformációval és mérgező polarizációval könnyen ki lehet használni a sérülékenységét, és ezzel gyengíthető a demokratikus intézményekbe…