Filozófia
Az előző századforduló környékén Martin Buber rövid idő leforgása alatt a megújuló zsidó önértelmezés vezető alakja lett, s a húszas években már a vallástudomány, a filozófia és a pedagógia terén is kivételes tekintélyre tett szert. Előadásaiban és rövidebb…
A Filozófia – Az etikától a metafizikáig szélesíti a látókörünket, felpörgeti az agyunkat, és alapjaiban kérdőjelezi meg nézeteinket és mindazt, amit a tudásról eddig gondoltunk. Ráébreszt, hogy még az érzékszerveinkben sem bízhatunk, habár csak rájuk…
Az Ecce homo című kései önéletrajzi írásában, amit Nietzsche eredetileg előszónak szánt soha el nem készült „fő művéhez”, a Minden érték átértékeléséhez, így jellemzi az először 1881-ben megjelent Hajnalpír című művét: „Ezzel a könyvemmel kezdődik hadjáratom…
Amikor idén megkésve és emiatt némi lelkiismeret-furdalással köszöntöttem őt kilencvenedik születésnapja alkalmából, Heller Ágnes a sértettség legkisebb jele nélkül azt írta: "A jókívánságok nem késhetnek el." A halálhírek azonban mindig túl korán jönnek.…
Minden ember a boldogságra törekszik. Ebben az ókortól kezdve napjainkig megegyeznek a filozófusok, teológusok és pszichológusok éppúgy, mint nagy íróink. Anselm Grün könyve az egészséges élet spirituális gyakorlatáról és a boldogság művészetéről szól.…
Huoranszki Ferenc filozófus korábban megjelent összegző munkája, a Modern metafizika amellett érvelt, hogy sem tudomány, sem filozófia nem lehetséges bizonyos metafizikai előfeltevések hallgatólagos elfogadása nélkül, a racionális metafizika feladata…
Frédéric Gros francia filozófiaprofesszor, emellett elkötelezett túrázó, aki a gyaloglást nem sportnak tekinti. Nagyközönségnek szóló filozófiai esszéje a gyaloglás, sétálás, kóborlás, kószálás, túrázás mibenlétét tárja fel. Irodalom- és filozófiatörténeti…
Szimbolikus cselekvések a rítusok, amelyek egymáshoz vezetnek minket, és kötődést teremtenek: a közösség e szimbolikus közege azonban ma szemünk láttára tűnik el – állítja Byung-Chul Han. Az ismétlésen alapuló rítusok eltűnése a termelésre optimalizált…
Ki élt már meg egy sikerült napot? Miben különbözik mondjuk a széptől vagy a gondtalantól? Tevékeny? Tökéletes? Boldog? Handke számára alapvetően mást, többet jelent. Nem valamiféle útmutatót, vezérfonalat a jobb élethez, sokkal inkább a magunknak feltehető…
A kedves Olvasó talán már tapasztalta a jungi pszichológiával foglalkozó könyvek között keresgélve, hogy magyar szerzők munkáival csak elvétve lehet találkozni. Éppen ezért ebben a hiánypótló antológiában „olyan cikkeket, tanulmányokat, érdekes konferencia-előadásokat…
A lájkokat követelő felszínes banalitással szemben Byung-Chul Han a szépség megrázóbb formáihoz irányítana vissza. A simaság esztétikuma érzésteleníti a tapasztalatot és elerőtleníti a tudatot, a művészet nem tud megsebezni, hiába ez a lényege. A képzeletet…
A nyugati alkímia, vagy miként önmagát nevezte: a Királyi Művészet, eredetmítosza szerint Egyiptomból származik. Ezt a történelem annyiban igazolja, hogy az első alkimisták egyiptomi görögök voltak, az első laboratóriumokat a Ptolemaiosz-kori nagy egyiptomi…
Friedrich Nietzsche (1844-1900) a 19. század egyik legnagyobb hatású filozófusa negyvennégy évesen írta Ecce homo című esszéjét. Művét ugyanaz jellemzi, mint egész életművét – egy zabolázhatatlan lázadó, egy önimádó lángelme gondolatai izzanak benne,…
Ko¨tetu¨nk a szerzo? „fordulata” uta´n, eredetileg angol nyelven írt marxista politikafilozo´fiai elemze´seit tartalmazza, valamint ke´t magyar nyelven i´rott, nagyszaba´su´ tanulma´nyt, amelyek egyike itt jelenik meg először. A többi szöveg gyu?jteme´nyes…
Késő modern kori életünket az a vágy vezérli, hogy megbízhatóan komfortossá tegyük mindennapjainkat, környezetünket, végső soron a sorsunkat. A modern társadalom központi törekvése, hogy növelje saját hatókörét: a világot egyre jobban irányítása alá…
Ebben a műben Comte-Sponville tizennyolc fejezetben kíséri végig olvasóját a „nagy erényeken”, kezdve az udvariasságon (ami még nem erény: a szerző szerint csak erények híján szorulunk rá), végezve a szereteten (ami már nem erény: az erényekre épp azért…
Giorgio Agamben a kortárs olasz filozófia kiemelkedő alakja. Legismertebb műve most először jelenik meg magyarul. Szent ember: Agamben a római jognak ebből a homályos és paradox megjelöléséből bontja ki politikafilozófiája központi témáját. Elemzései…
AJÁT MAGUNK KIZSÁKMÁNYOLÓI LETTÜNK. A neoliberális kapitalizmus nem az emberek megfélemlítésében, hanem az engedelmes és hasznos munkavállalók kitermelésében érdekelt. Az ember teste és az élet ideje a nyereségtöbblet kiszámításához elengedhetetlen mértékegységgé…
„Ami alant van olyan, mint ami fent van, és ami fent van, olyan, mint ami alant van, az Egy csodájának kiteljesedésére." A Háromszor Legnagyobb Hermészről úgy tartja a hagyomány, hogy az isteni bölcsesség birtokosa, aki égi eredetű tudását csak a beavatottak…
Korunk egyik legjelentősebb művészetfilozófusa Boris Groys. Könyvében a szerző művészet és propaganda, az alkotás és a politika közötti izgalmas, nem egyszer meglepő összefüggések feltárására vállalkozik. Meglehetősen provokatív, szellemes stílusban…
Miért érdemes a generációkat nem a múlt, hanem a jövő alapján definiálni? Mit tehetnek az egyes nemzedékek, hogy fenntartható világban éljünk? Miként alakítja át a mesterséges intelligencia az életünket és a jövőnket? A generációk tagjait a születési…
A kötet a szerző egyik legfontosabb és legúttörőbb írását tartalmazza annak teljes és végleges formájában. Az eredeti 1911-es első kiadáshoz képest a szöveg egyszerűbbé és tömörebbé vált, ugyanakkor tartalmilag jelentősen gazdagodott, és számos illusztrációval…
Az ismert bibliai példázatban az apa kitörő örömmel fogadja hazatérő fiát, pedig az kikérte, majd eltékozolta örökrészét. A szerző Rembrandt zseniális festménye alapján, a festő és saját életének példáival alátámasztva tárja fel a történet mélyebb értelmét,…
D.W. Hamlyn professzor a Londoni Egyetem Birkbeck Kollégiumának filozófia professzora és a Filozófia Tanszék vezetője 1964 óta. Ő a kollégium igazgatóhelyettese, és öt éven át, 1986-ig az Ókortudományi Tanszék professzori tisztét is betöltötte. Műveinek…
1872-ben jelent meg egy huszonhat éves bázeli klasszika-filológus egyetemi tanár, Friedrich Nietzsche műve a görög tragédiáról. A könyv azonban tudatosan átlépte az ókortudomány kereteit: nem pusztán a görög kultusz és tragédia újszerű értelmezését adta,…
Schopenhauernek épp az adatott meg, hogy túl minden társadalmi és lelki meghatározottságon az emberi természet, a human condition legmélyére pillantson, és az emberi létezés olyan mozgatórugóit tárja fel, amelyek adottak mindörökre. S éppenséggel e mozgatórugók…
Igazán bátor szerzővel van dolgunk: arról írt rövid, olvasmányos, mégis mélyen elgondolkodtató könyvet, hogy mi az élet értelme. Nemcsak fölteszi a kérdést, de még válaszolni is merészel rá! Nehéz ezt megemésztenünk, hiszen ahhoz szoktunk, hogy a filozófusok…
Korunk palliatív társadalma a puszta fennmaradásért harcolva elveszítette érzékét a jó élet iránt. Minden élvezetet, értéket és értelmet feláldozunk az öncéllá tett egészségért. A szenvedést sem tudjuk már elbeszélhetően megélni. Az információ és a tőke…