Építészet
A kötet sorra veszi a magyar díszítőelemeket: rózsa, tulipán, szegfű, búzavirág, levelek, levélvirág, pávatoll. Megjelennek az elemek között a stilizált állatformák is. A lapokon megelevenedik a szőttesek mellett a cifraszűr, a suba, a ködmön rendkívül…
A táj különleges, varázslatos, természeti, történelmi értékek hordozója. Arcának változásait, sokféle vonását a felfedezés élményét kínálva hozza közel az építész író és a festőművész. Szó és kép kiegészítik, megerősítik egymást, egyszerre nyújtják a…
Pataki Judit lakberendező egy évtizede tervez lakásokat, leginkább Budapesten. Családi házakban, 19. századi bérházak, bérpaloták lakásaiban, új építésű társasházakban egyaránt megfordul. Valahányszor egy kivitelezés helyszínére tart éppen, vagy távozik…
A 19. század szobrászati alkotásai jelen vannak mindennapjainkban, de csak ritkán vesszük őket észre, és akkor sem feltétlenül gondolunk rájuk műalkotásokként. Annak ellenére sem, hogy a 19. század, különösen annak utolsó harmada a szobrászat, azon belül…
Fodor Gyula (1871–1942) a 19. század utolsó éveiben építész vállalkozóként kezdte pályáját, első önálló tervezői megbízásait a 20. század elején kapta. 1903 és 1914 között – amikor a bérházépítés virágzó korszakát élte – több mint negyven, többnyire…
"Kötetünk folytatása a 2017-ben megjelent A tanulás helyei: iskolaépítészet című munkának. Akkor elsősorban a kortárs külföldi példák kerültek bemutatásra, míg most a hazai eredményekre koncentráltunk. Szerkesztőként továbbra is valljuk, hogy az iskolaépítészet…
Hauszmann Alajos (1847–1926) magyar építész naplójának második, kritikai kiadását tartja kezében az olvasó. Az első 1997-ben jelent meg a Gondolat Kiadónál, Dr. Seidl Ambrus, Hauszmann dédunokája szerkesztéseben. A napló több nézőpontból közelítve is…
Bálint Zoltán (1871–1939) és Jámbor Lajos (1869–1955) a millenniumtól az első világháborúig terjedő „hosszú századforduló” egyik legsikeresebb építészpárosa volt. Harminchárom és fél évig dolgoztak együtt az 1897-ben alapított Bálint és Jámbor társas…
Nyiri István (1902–1955) és Lauber László (1902–1953) a két világháború közötti modern magyar építészet kiemelkedő alkotópárosa volt. Több mint tíz éven át vezettek önálló irodát a fővárosban, számos bérház, bérvilla és középület megvalósulása fűződik…
Pecz Samu (1854–1922) építész, műegyetemi tanár, a historizmus kiemelkedő alakja, számos emblematikus műve a mai napig meghatározza Budapest építészeti összképét. Legismertebb munkái a Szilágyi Dezső téri református templom, a Központi Vásárcsarnok,…
„Szenes István tervezői stílusának a jellemzője: festőiség, színharmónia, a kontrasztok finom kiegyensúlyozása, a legigényesebb anyagok beépítése, a világítástechnika eszközként való használata” (építészfórum.hu). Sorozatunk legújabb kötetében Dvorszky…
Ez a könyv egyszerre adattár és nagyregény, Magyarország regénye is. Utolsó fejezetei nagyjából ott érnek véget, ahol az egyszervolt, magyarságára és európaiságára egyaránt joggal büszke hazai zsidóság története is - kivéve azon kevesekét, akik megúszták:…
E könyvben felidéződnek szemünk előtt a hajdanvolt múlt emlékei. Az ókori Róma huszonnégy káprázatosan rekonstruált - jelent és múltat egyszerre mutató - képe visszaröpít bennünket az időben, hogy megértsük és gyönyörködjünk e gazdag múlt ragyogásában.
A kötet izgalmas és egyben szórakoztató kultúrtörténeti kalandozásra invitálja az olvasót. Rembrandt, Frans Hals, Vermeer és az ő sok-sok kortársuknak, a 17. századi holland életképfestőknek egyes műveit fogja vallatóra. Az első pillantásra talán hétköznapinak…
Istvánfi Gyula építészhallgatók generációit oktatta a magyar népi építészet és az ókori építészettörténet tudományára, tankönyvei hiánypótló, máig elévülhetetlen alapművek. A szakma doyenje ebben a könyvében bepillantást ad a diplomáig vezető évekbe…
Sulyok Miklós tematikus egységekre bontva elemzi Bodonyi Csaba építész életművét. Bemutatja a Nyíregyházán született, majd Miskolchoz mindmáig szorosan kötődő építész szakmai pályáját az 1970-es évek szigorúan konstruktív, funkcionalista szemléletétől…
Dénes Eszter monográfiája Dévényi Sándor életművét járja körbe többféle megközelítésből. A kötet Sulyok Miklós által írt bevezetője bemutatja a „történetek építészét”, hiszen Dévényi minden háza önálló világként folytatja az adott hely múltja által felkínált…
A modern architektúra születése a 20. század hajnalára datálható, így Gerlóczy Gedeon (1895-1975) szerencsés módon e szemléletváltás idején válhatott építésszé. Gerlóczy a két világháború közötti formavilág egyik meghatározó alakjaként, a modern kórháztervezés…
A Holnap Kiadó építészeti sorozatának negyedik kötete a magyar építészettörténet talán legjelentősebb, máig érzelmi viharokat kavaró személyiségéről kíván minden eddiginél teljesebb képet adni.
A könyv példák sorával mutatja be a szakrális építészet mai szellemi helyzetét. Az első világháborútól napjainkig ível az az összefüggő korszak, amelyben az építészetben és különleges hangsúllyal a szakrális építészetben megtörtént az elszakadás a történeti…
Párisi udvar: Schmahl Henrik talentumának, szerteágazó ismereteinek, tudásának eszenciája — egy hatalmas ívű pályát záró ékkő. A RESTart Párisi udvar egy képekkel gazdagon illusztrált album arról a restaurátor munkáról, amit az ALAKart Kft. végzett restaurátoraival…
Zalaváry Lajos a 20. század egyik legmeghatározóbb építésze, munkássága híd múlt és jövő, Nyugat-Európa és Magyarország között. Pályája az egész korszakon átível: emblematikus épületei mellett tanítványai is hirdetik a „mester” sokoldalúságát. A könyv…