Topi

Csak most érzett rá, hogy ez a mai nap az ő ünnepnapja és születésnap egyben. Tekintete önkéntelenül is a keleti égboltra tévedt, és a sziget irányába figyelt. Azt a tájat most a hold uralta, és ragyogta be ünnepnapi fényességgel. Hirtelen egy kisebb felhőfoszlány szakadozott, áttetsző függönye mögé bújt, s így próbálta sötétségbe burkolni a környéket. Lehet, hogy épp előle igyekezett takarni a teületet, hogy ne bánkódjon utána. Topi visszafordult nagy üzes felé, és az előtte kirajzolódó sötét rengeteget nézte, amely számára kincset rejtett. Erre gondolt most, s próbálta túltenni magát a fel-feltörő keserédes gondolatain. Hálás tekintete a csillagfényes eget kémlelte, miközben talán még köszönetet is mondott a maga nyelvén az égi hatalmaknak azért, hogy már nincs egyedül, és ő is ANYA lett!