KÉPES KRÓNIKA

I. (Nagy) Lajos király udvarában 1358 májusában kezdte írni ismeretlen szerzője a magyarok történetének legteljesebb, leggazdagabb középkori összefoglalását. A szerzőt sokáig Kálti Márk székesfehérvári őrkanonokkal azonosították, ez azonban legfeljebb csak valószínű. A Képes Krónika szezője - bárki volt is - a királyi udvarban akkor még meglévő, azóta már nagyrészt elveszett korábbi magyar krónikákra támaszkodott, s így nagy szolgálatot tett a tudománynak is, hiszen ily módon másutt föl nem lelhető epizódok, adatok, mondák egész sorát mentette meg az utókor számára. A mű 12 fejezetben meséli el a magyarok históriáját a hunok történetétől I. (Anjou) Károly havasalföldi hadjáratáig, s az 1330. évi események elmondásánál mondat közben maradt félbe a munka. A művet a szerző halála után, az 1370-es évek közepén I. Lajos díszes kódexként lemásoltatta, gyönyörű iniciálékkal, képekkel díszítette, erről kapta a Képes Krónika nevet.