A MACBETH-REJTÉLY

A színpadi babona szerint Shakespeare Macbeth című darabján átok ül, és a mű ártalmas erőket képes életre hívni. Miután a színházi rendező Kate Stanley a lehető legeredetibb helyszínen, a skóciai Dunsinnan dombján kezdi el próbálni a művet, baljós fordulatokat vesznek az események: a dombtető vaskori erődjének árka megtelik vérrel, a híres birnami erdőben pedig meggyilkolnak egy helybéli asszonyt, rituális, az ősi pogány emberáldozatokat idéző körülmények között. Valóban létezik egy régebbi változata a színműnek, és ha igen, miféle sötét tikokat rejtegethet? Kik és milyen céllal szeretnék megkaparintani? Kate babonának tartja az egészet, ám a jelek szerint akad valaki, aki ölni is hajlandó, csak hogy megszerezze az elátkozott művet, lapjain Shakespeare legsötétebb titkával. A legősibb kísértés. Sem arany, sem hatalom nem válthatja meg, sem szerelem, vagy akár a vágy fojtottan izzó tüze: a tudás az, amire legelébb áhítoztunk. Még csak nem is akármilyen tudásra, de a tiltott, halandók elől elzárt tudásra, amely éppoly csábító és álnok, mint a lidércfény: sötét ágak közt megbúvó túlvilági gyümölcs.