JOHN SZWED
MILES DAVIS ÉLETE
„Davis is ilyen szordínóval játszott...” „A hatvanas években volt egészséges a soundja…” „Nekem kicsit túl szenvtelen…” „Lélegezz, mint Davis...” „Látszik, hogy egy fekvéssel feljebb akart fújni, de nem jött ki, erre megállt azon a hangon, és tök jó lett…” – néhány a róla szóló megjegyzések közül. Számomra az derült ki belőlük, hogy nem nehéz hiányosságokat, gikszereket találni a játékában, bár a fene tudja, hogy ezek közül melyik volt véletlen. Másrészt az életműve annyira friss, annyira a köztudatban él, mintha mostanában született volna. Tudott valamit: túllátott a „csövön”, a zenészeken, a hangszereken. „Miles volt az igazi…” (Ron Carter) Talán ennek megértésében segíthet John Szwed műve. A jazz legragyogóbb csillagaival játszott együtt, köztük Charlie Parkerrel, Thelonious Monkkal; és azok közül, akiknek pályafutása vele ívelt fel – John Coltrane, Wayne Shorter, Chick Corea, Keith Jarrett, John McLaughlin –, kerültek ki a legnagyobb zenei egyéniségek. Több mint tíz év telt el a halála óta, mégis mindmáig rejtély, mi motiválta gyakori stílusváltásait, ellenséges viselkedését, magányba vonulását a karrierje csúcsán. John Szwed életrajza remekül kiegészíti a hazánkban nemrégen megjelent Miles – Önéletrajzot. Akárcsak az élete, zenéje, Miles megnyilatkozásai is ellentmondással teljesek. John Szwed számos olyan személlyel beszélgetett, akik Davis életének más-más oldalait ismerték, és akikkel erről még talán soha nem beszéltek. A mű alapján jóval árnyaltabb képet nyerhetünk Davisről, az életéről, zenei pályafutásáról, küzdelméről a drogok és a magány ellen, és összességében egy zseniről, aki máig meghatározó a zene világában.
„Davis is ilyen szordínóval játszott...” „A hatvanas években volt egészséges a soundja…” „Nekem kicsit túl szenvtelen…” „Lélegezz, mint Davis...” „Látszik, hogy egy fekvéssel feljebb akart fújni, de nem jött ki, erre megállt azon a hangon, és tök jó lett…” – néhány a róla szóló megjegyzések közül. Számomra az derült ki belőlük, hogy nem nehéz hiányosságokat, gikszereket találni a játékában, bár a fene tudja, hogy ezek közül melyik volt véletlen. Másrészt az életműve annyira friss, annyira a köztudatban él, mintha mostanában született volna. Tudott valamit: túllátott a „csövön”, a zenészeken, a hangszereken. „Miles volt az igazi…” (Ron Carter) Talán ennek megértésében segíthet John Szwed műve. A jazz legragyogóbb csillagaival játszott együtt, köztük Charlie Parkerrel, Thelonious Monkkal; és azok közül, akiknek pályafutása vele ívelt fel – John Coltrane, Wayne Shorter, Chick Corea, Keith Jarrett, John McLaughlin –, kerültek ki a legnagyobb zenei egyéniségek. Több mint tíz év telt el a halála óta, mégis mindmáig rejtély, mi motiválta gyakori stílusváltásait, ellenséges viselkedését, magányba vonulását a karrierje csúcsán. John Szwed életrajza remekül kiegészíti a hazánkban nemrégen megjelent Miles – Önéletrajzot. Akárcsak az élete, zenéje, Miles megnyilatkozásai is ellentmondással teljesek. John Szwed számos olyan személlyel beszélgetett, akik Davis életének más-más oldalait ismerték, és akikkel erről még talán soha nem beszéltek. A mű alapján jóval árnyaltabb képet nyerhetünk Davisről, az életéről, zenei pályafutásáról, küzdelméről a drogok és a magány ellen, és összességében egy zseniről, aki máig meghatározó a zene világában.
| Nyelv | magyar |
| Kiadó | CARTAPHILUS KIADÓ KFT. |
| Megjelenés éve | 2005 |
| EAN | 9789639303973 |
| Szállítási idő | Nem elérhető |







