Magyarországi gondolkodók 18. század I.

Napjaink tudományos életének jellegében és nagyságrendjében szinte egyedülálló vállalkozása a most megjelenő antológia, mely a Magyar Remekírók sorozat harmincegy éve megjelent Magyar gondolkodók – 17. század című kötetének rég várt folytatása. A felvilágosodás kritikai szemléletének hatására a 18. században jelentősen felgyorsult a humán tudományok elkülönülése, s az egyre nagyobb számban megjelenő magyar nyelvű könyvek biztosították a hatalmas új ismeretanyag széles körű terjedését. A szorosabb értelemben vett szaktudományos források mellett számos irodalmi igényű tudományos és tudományos ismeretterjesztő munka született. A téma irodalomtörténeti jelentőségét elsősorban az adja, hogy a széppróza fő forrása ebben az időszakban az értekező próza, s a kötet szövegeinek nagy része idetartozik. A kötet 64 szerzőtől 94 írást vonultat fel – jobbára részleteket, nem egy szerzőtől több írást is, témakörök szerint ciklusokba osztva: bölcselet, nyelv, irodalom, történelem. A szövegek jelentős részének eredetije latin nyelvű, ezek többsége itt olvasható magyarul először. A törzsanyagot mintegy harmadfélszáz oldalnyi jegyzet, szómagyarázat kíséri, és a sorozat hagyománya szerint elmaradhatatlan utószó. Vászonkötésben, aranyozott gerinccel, könyvjelzővel adjuk közre a kötetet, mely nem csak művelt olvasóközönségnek, hanem az egyes tudományterületek kutatóinak is unikális forrás lehet. A többi műveltségkört – etika, teológia, pszichológia, politika-, jog- és társadalomtudomány, esztétika, képzőművészet zene – a tervbe vett II. és III. kötet foglalná magába.