ÍGÉRET ÉS BETELJESEDÉS

„E könyv három része: a Háttér, a Közelről és a Távlatok. Az első rész az Izrael állam megalapításához vezető események feltérképezése. Nem törekszik történelmi teljességre, és sajátos szemszögből követi nyomon az eseményeket, hogy hangsúlyozza a történetben szerepet játszó irracionális tényezők és érzelmi előítéletek szerepét.” „A kvantumelmélet szerint, ha egy golflabda anélkül, hogy megütötték volna, egyszerre csak gurulni kezd a lyuk felé, az nem isteni csoda, csupán egy »statisztikailag rendkívül alacsony valószínűségű esemény«. Izrael újjászületése hasonlóképpen nem csoda, de statisztikailag kétségkívül rendkívül alacsony valószínűségű esemény.” „Nincs ugyanis az emberiség egész történelmében még egy olyan közösség, amelyet ilyen kitartással hajszoltak volna végig a földkerekségen; amely kétezer évvel túlélte volna nemzeti pusztulását, s amely autodafék és gázkamrák közepette soha ne szűnt volna meg imádkozni a megfelelő évszakban azért, hogy termékenyítő eső hulljon egy olyan országban, amelyet soha nem látott, s e csillagászati hosszúságú idő alatt a természetfelettibe vetett törhetetlen hittel évről évre arra emelte volna a poharát, hogy jövőre már Jeruzsálemben ünnepel…” (Részletek a kötetből) „A vad nacionalizmusok korában az egyetlen, ellenségei által meghatározott közösség a zsidóság volt – pusztulásuk és töredékes megmenekülésük története a huszadik századnak csakugyan uralkodó narratívájává növekedett. Koestler e század földrengéseinek tanúja és aktív alakítója, a nemzetek fölötti Európa egyik lázadó szelleme elodázhatatlan dilemmaként mutatta fel a zsidóság nemzetté válásának és a diaszpóra új helyzetének drámáját.” (Részlet Ungvári Tamás utószavából)