ÉRCNÉL MARADÓBB

„Emléket hagyok itt, mely ércnél maradóbb, s a királyi gúlák ormánál magasabb, éhes záporeső, bamba-dühös vihar el nem döntheti ezt, állja a végtelen évek hosszú sorát s a rohanó időt” – írta Horatius az I. században. És Kosztolányi Dezső 1935-ben, a Pesti Hírlap hasábjain, amikor az ódákat fordította. A jelen válogatás Kosztolányi irodalmi publicisztikáiból azokat az írásokat tartalmazza, amelyek a világirodalom legismertebb és legfontosabb szerzőiről szólnak, bemutatva egy-egy kort, korszakot és pályaívet, miközben szemtanúi vagyunk Kosztolányi enciklopédikus tudásának is. Valamennyi szerzőről úgy tud írni és véleményezni, hogy az olvasó csak lenyűgőzve ámul, micsoda alázat és tisztelet vezérelte a szerzőt, amikor irodalmi elődeiről nyilatkozik. Az antológia a latin műveltségtől kezdve teljes európai körképet tár elénk, Horatiustól Shakespeare-n és Goethén keresztül Puskinig, Dosztojevszkijig, Thomas Mannig, a Kalevalától Rilkéig. A kulturális “utazások”-at 1910 és 1935 között vetette papírra Kosztolányi, de üzenetük és értékrendjük időtlen. Szerkesztő-válogató Réz Pál.