ISTEN ÉS A FEJLŐDŐ VILÁGEGYETEM

Az emberiség és az egyes emberek életében egyre fontosabb szerepet kap a transzcendencia. A természetfelettinek tűnő sportteljesítmények, a mély meditáció tudat- és életformáló hatásai, az ima gyógyító ereje, a titokzatos, jelentős véletlenek mindennapos beszédtémává váltak, szinte mindenki hallott vagy találkozott már ilyen esetekkel. Egyre több jel utal arra, hogy a spiritualitás és a természettudomány összebékíthető egymással, és ennek nyomán új világszemlélet bontakozik ki. A szerzők alaptétele szerint az emberiség története valójában fejlődéstörténet, és az evolúció mai állapotában az egyes emberek önfejlesztési törekvései egyúttal a bolygó állapotának jobbra fordítása érdekében tett erőfeszítések. Az ember eddig is különleges faj volt az élővilágban, és a most végbemenő változások rendkívüli mértékben megnövelik spirituális képességeit. Ez a kötet A mennyei prófécia felismeréseinek szellemében fogant: elmélyíti a személyiség fejlődésére vonatkozó ismereteinket, és megmutatja, hogyan tudjuk valamennyien beépíteni mindennapi életünkbe a rendkívüli élményeket, miként kapcsolódhatunk be a szinkronicitás áramlatába, hogy kreatív módon vehessünk részt a világ fejlődésének előmozdításában. A könyvben szereplő gyakorlatok segítségével az olvasó fejlesztheti új képességeit, tudatosíthatja, hogy személy szerint milyen helyet foglal el az evolúció folyamatában, és az élmények szintjén szerezhet tapasztalatot az emberi lehetőségekről. Hisszük, hogy újfajta megértés küszöbén állunk: megtudjuk, kik vagyunk mi, emberi lények. Megértésünk kiterjed azokra a mélységekre is, ahová alázuhanhatunk, ha nem vagyunk képesek élni legszebb lehetőségeinkkel. Bizonyos értelemben sürgőssé vált önismeretünk kibővítése. Az utóbbi négy évszázad alatt a tudomány felfedezései olyan mértékben nyitották meg számunkra a világot, hogy azt őseink elképzelni sem tudták volna. Feltárta előttünk a távoli galaxisokat, az atom részecskéinek szerkezetét, és feltárta az evolúció folyamatát, amely a világmindenséget az aprócska magból a mai határtalan és egyre táguló kozmosszá növelte. A küszöb azonban, amelyhez elértünk, nemcsak a fizikai létünket érinti. Ellenállhatatlan a késztetés, hogy a fejlődő univerzumot célzó kutatásainkat terjesszük ki a belső élet feltárására is, amihez ugyanannyi merészségre és fegyelmezettségre van szükség.