VÁLTOZÓ UTAK A KÜLPOLITIKA ELMÉLETÉBEN ÉS ELEMZÉSÉBEN

Az 1989 utáni évtizedben a globalizálódásról szóló irodalom valóságos növekedési iparrá vált, s hol a történelemre, hol az államra vonatkozó ending-próféciák között a külpolitika elméletével és elemzési módszereivel való foglalkozás háttérbe szorult. Ezzel szemben az ezredfordulót követően a külpolitika elmélete és elemzése újra a figyelem középpontjába került. Hol kezdődik és hol végződik a külpolitika és annak tanulmányozása? Külpolitika-e a külpolitika, vagy inkább belpolitika, vagy a kül- és belpolitika szimbiózisának lehetünk tanúi, melyek egymástól elkülöníthető, de nem elkülönült területek, s ahol a (kül)politikus mindig két asztalon, a kül- és belpolitika végpontjai közötti kontinuumban és az elemzés több szintjén játszik? Melyek a globalizálódás és transznacionalizálódás hatásai a külpolitikára, s ennek következményei a külpolitika elméletére és elemzési módszereire?