HOLTAKNAK MENETE

Bűnösökre van szüksége. Talált olyan férfiakat, akik bűnösök. Habár talán nem abban a vádpontban, amit nyilvánosságra hoztak. Hilary Mantel szinte pontosan ott folytatja történetét, ahol a Farkasbőrben végén abbamaradt: a központi szereplő továbbra is a cselszövésben jártas, agyafúrt Thomas Cromwell, akinek azonban ebben a kötetben az lesz a feladata, hogy a kiábrándult királyt megszabadítsa Boleyn Annától és családjától. A királynénak nem sikerült fiú trónörököst szülnie, vonzereje megkopott, s modorával is gyakorta felingerli Henriket, akinek egy nem kifejezetten szép, ám hamvas, csendes és visszahúzódó lány, Jane Seymour felé fordul a figyelme. Az előző királyné, Aragóniai Katalin halálával Henriknek lehetősége nyílik arra, hogy elkerülje a kiközösítő pápai bulla fenyegetését, s újra megszilárdítsa kapcsolatát Franciaországgal és a Német-római Császársággal, így a házasság felbontása az európai helyzet szempontjából is előnyösnek mutatkozik. A büszke Boleyn Anna azonban önszántából nem hajlandó félreállni, ezért Cromwellnek új szövetségeseket kell keresnie, és végül kénytelen a pápista főnemesekkel összefogni, hogy végrehajthassa Henriktől kapott megbízatását ? mindezt kevesebb mint kilenc hónap alatt. Az egyre sötétebb hangulatú történet középpontjában az így előkészített és lebonyolított koncepciós per áll, melynek során az is világossá válik, hogy a hatalomgyakorlás és politikai ármánykodás módszerei a reneszánsz Angliában igencsak hasonlóak voltak azokhoz, melyeket napjainkban a közéleti kommunikáció eszközeinek tartanak. 2012-ben újra Hilary Mantel kapta a Booker-díjat, ezúttal a Holtaknak menete című művéért, s ezzel a díj történetében ő lett az első szerző, aki egy trilógia két részével is nyerni tudott. A rangos elismerés odaítélésének egyik fő oka az, hogy Mantel forradalmian újította meg a történelmi regény műfaját, s új könyve a Farkasbőrben című regényben már megismert komplex, modern stílusban folytatja a Tudor-kori angol történelem egyik elhíresült eseményének felidézését, annak minden tisztázatlanságával és kétértelműségével. Figyelme középpontjában továbbra is VIII. Henrik államminisztere, Thomas Cromwell áll, valamint az, hogy milyen szerepet játszott az előző kötetben királynévá koronázott Boleyn Anna sorsának beteljesülésében.