Ábécéország

Kovács Klára nagyszerű pedagógusként azt a célt tűzte egykor maga elé, hogy a betűvetést elkezdő gyermek tankönyveit és kedves képes meséskönyveit egyaránt jó kedvvel vegye kézbe, és ne váljon el élesen a két műfaj, a „kötelező” és a kedvcsináló. Így ír erről a szerző: „A betűtanítás időszakában is már keresi a gyermek az ismerős betűkből összeállított szóképeket, szövegeket. Különösen így van ez akkor, ha érti azok tartalmát, és gyönyörködhet a megértést szolgáló művészi illusztrációkban.” A kisfiú, Tamás, kutyája Bobi, családtagjai, barátai a hatévesek egyre táguló világát mutatják be, különálló kis történetekben, melyeket népköltési anyag, mondókák és találós kérdések is színesítenek. Több generáció használta már Kovács Klárának az iskolai tananyagot szórakoztatóan kiegészítőmunkáit. „A tantervhez, a tankönyvekhez alkalmazkodva az elsőosztályban folyó olvasási módszerek nehézségét leküzdve a szeretet jegyében íródott az Ábécéország.” Ezt a szeretetet érzik meg a gyerekek, a szülők, a pedagógusok.