A BAMBUSZGYŰJTŐ ÖREGEMBER MESÉI

Valamikor réges-régen élt egy bambuszszedő öregember, aki a mezőkön és hegyeken barangolva gyűjtötte a bambuszt, hogy mindenféle eszközt készítsen azokból. Egyszer egy szép napon a bambuszok sűrűjében megpillantott egyet, amelyiknek hajtásai fényesen ragyogtak. Igen különösnek találta, így hát tüzetesebben is szemügyre vette. Látja ám, hogy a bambuszcső bensejéből tör elő a ragyogás, melynek mélyén egy három hüvelyk parányi lányka üldögél. Így aztán kivette őt onnan, a keblére rejtette és hazavitte. Otthon aztán a felesége gondjaira bízta, hogy az öregasszony nevelje fel. A leány neve Kaguja-hime lett, ami azt jelent, hogy a Kecses bambusz tündöklő hercegnője. A szépséges leányhoz sorra érkeztek a kérők, akiknek a legkülönlegesebb, leglehetetlenebb feladatot kell teljesíteniük, ha el akarják nyerni a csodálatos leány kezét. A bambuszgyűjtő öregember meséi, a Taketori monogatari a legelső, ismert és fennmaradt japán mesegyűjtemény, amelynek első változatai a 8-9. században kerültek lejegyzésre. A Taketori monogatari azonban nem csupán a japán irodalom egyik igen különleges gyöngyszeme, de a világirodalom mesekincsének és legendairodalmának is egyik kiemelkedő alkotása.