SZERENCSÉNEK SZERENCSÉJE

A Székelyföldről és a csángók lakta vidékekről származnak e gyönyörű rajzokkal illusztrált könyv meséi. Tündér Ilonáról, az igazságos Mátyás királyról, kényeskedő királykisasszonyokról, az égig érő fa tetején elterülő különös birodalomról szólnak, de hősei eljutnak a föld alatti világba, sőt, az Óperenciás-tenger partjára is. És közben csak eszükre, ügyességükre számíthatnak, igaz - emberségük jutalmául -, olykor hálás segítők is melléjük állnak. A vidám tündér- és állatmesék kedvelt hőse a gazdáját okos tanácsokkal ellátó táltos ló és a ravasz rókakoma is, no meg a sárkány, akit a bátor legénynek mindig sikerül legyőznie. A fordulatos, váratlan eseményekben gazdag történetek arra tanítják a mesék kis hallgatóit, hogy a félelmét legyőző, jószívű ember mindig diadalmaskodik a gonosz fölött. A székely-magyar népmeséknek több mint a fele tündérmese, vagyis csodás elemekkel átszőtt történet. Kisebb csoportot alkotnak a tréfás és az állatmesék, a falucsúfolók pedig egy-egy közösség gyengeségeit veszik célba. Ismertek azután legenda- és mondamesék is, amelyek valamely keresztény tanításon alapulnak, illetve a magyar történelem egy-egy kiemelkedő alakja köré fonnak történetet (pl. könyvünkben Mátyás király négy mesének is a szereplője). Célunk az volt, hogy mindegyik mesetípusból bemutassuk legalább a legjellegzetesebbeket. (Részlet Karádi Ilona utószavából)