VIRÁG ATTILA
ELGÁZOLT SZUVERENITÁS
A könyv témája a „Nabucco vs. Déli Áramlat” vita magyarországi vizsgálata a nemzetállami szuverenitás, az európai integráció és az orosz birodalmi törekvések tükrében. Az alternatív vezetéklétesítési projektek kapcsán Budapest nemzetközi küzdelem közepén találta magát. Bár úgy tűnhetett, hogy a konfliktus hátterében elsősorban gazdasági természetű elgondolások álltak, a diskurzus esetében kimutatható a hagyományos értelemben vett szakpolitikán túlra mutató általánosabb, külpolitikai jellegű vonulat is. A szerző a kutatás során abból indult ki, hogy a nemzetállamok, mint a nemzetközi kapcsolatok legfontosabb szereplői, a földgázimport diverzifikáció növelése révén is igyekeznek saját biztonságukat megőrizni. Eltérő stratégiákat nagymértékben az határozza meg, hogy milyen szuverenitás-felfogásra alapozzák politikai lépéseiket. A könyv három nagy tartalmi egységre osztható. Az első rész a nemzetállami szuverenitás fogalma körüli történeti változásokat és a róla kialakult uralkodó európai nézeteket járja körül a kora újkortól a 20. századig. Ezt követően sor kerül az európai egységesülési folyamat és az orosz birodalmiság körüli diskurzusok történeti áttekintésére a szuverenitás fogalmának metszetében. A kötet második harmadában a szerző a különböző szuverenitásmodellek alapján vizsgálja meg az EK, az EGK, később az Európai Unió, valamint a Szovjetunió/Oroszország szénhidrogén-politikájának fejlődését, különös tekintettel a földgázszektorra. A könyv harmadik harmadában pedig a 2006. január 1. és 2013. június 30. közötti időszakot vizsgálja, valamint egységesen tárgyalja a gázszektoron belül felgyorsuló európai integrációs és orosz együttműködési folyamatokat.
A könyv témája a „Nabucco vs. Déli Áramlat” vita magyarországi vizsgálata a nemzetállami szuverenitás, az európai integráció és az orosz birodalmi törekvések tükrében. Az alternatív vezetéklétesítési projektek kapcsán Budapest nemzetközi küzdelem közepén találta magát. Bár úgy tűnhetett, hogy a konfliktus hátterében elsősorban gazdasági természetű elgondolások álltak, a diskurzus esetében kimutatható a hagyományos értelemben vett szakpolitikán túlra mutató általánosabb, külpolitikai jellegű vonulat is. A szerző a kutatás során abból indult ki, hogy a nemzetállamok, mint a nemzetközi kapcsolatok legfontosabb szereplői, a földgázimport diverzifikáció növelése révén is igyekeznek saját biztonságukat megőrizni. Eltérő stratégiákat nagymértékben az határozza meg, hogy milyen szuverenitás-felfogásra alapozzák politikai lépéseiket. A könyv három nagy tartalmi egységre osztható. Az első rész a nemzetállami szuverenitás fogalma körüli történeti változásokat és a róla kialakult uralkodó európai nézeteket járja körül a kora újkortól a 20. századig. Ezt követően sor kerül az európai egységesülési folyamat és az orosz birodalmiság körüli diskurzusok történeti áttekintésére a szuverenitás fogalmának metszetében. A kötet második harmadában a szerző a különböző szuverenitásmodellek alapján vizsgálja meg az EK, az EGK, később az Európai Unió, valamint a Szovjetunió/Oroszország szénhidrogén-politikájának fejlődését, különös tekintettel a földgázszektorra. A könyv harmadik harmadában pedig a 2006. január 1. és 2013. június 30. közötti időszakot vizsgálja, valamint egységesen tárgyalja a gázszektoron belül felgyorsuló európai integrációs és orosz együttműködési folyamatokat.
| Nyelv | magyar |
| Kiadó | GEOPEN KÖNYVKIADÓ KFT. |
| Megjelenés éve | 2014 |
| Oldalak száma | 400 |
| Kötés típusa | papír / puha kötés |
| Súly (g) | 650 g |
| Méretek (Sz-M-H) | 165-235-20 |
| EAN | 9786155331251 |
| Szállítási idő | Nem elérhető |







