A HITLER-DOSSZIÉ

Ennek a könyvnek eredetileg csak egyetlen olvasója volt: Joszif V. Sztálin. Miután ő áttanulmányozta e dossziét, az több mint ötven évre elsüllyedt az orosz archívumokban. A diktátor mindent latba vetett, hogy a náci vezér legszűkebb környezetéhez tartozó személyek, a Führer még életben lévő bizalmasai kézre kerüljenek, és az ő vallomásaik révén derüljön fény az igazságra. Otto Günsche és Heinz Linge foglyul ejtésével a berlini szovjet titkosszolgálat bravúrosan valósította meg e célt, hiszen a nemzetiszocialista rezsim Führerjéhez ilyen hosszú időn át senki sem állt oly közel, mint ez a két ember. Ők Hitler közvetlen közelében éltek, figyelemmel kísérték napirendjét, étkezési szokásait, hangulatait, kórtörténetét. Adjutánsi minőségükben munkaadójukat hivatalos kormányfői mivoltában is jól ismerték, és hallották, miként nyilatkozik látogatóiról, a tábornoki karról és régi bajtársairól. Ott voltak Hitler mellett az utolsó hónapokban és hetekben is; megfigyelhették, hogy a berlini Führerbunkerből miként kormányozza a német birodalmat a katasztrófa felé. A korszak két tanújának a maguk nemében páratlan visszaemlékezéseiből egy olyan mű született, amely a Harmadik Birodalomról rendelkezésünkre álló egyik legimpozánsabb történeti forrásanyag. Minthogy a vallomások és a bennük említett történések között eltelt idő nem számottevő, a szöveget nagyfokú hitelesség jellemzi: ezt az elmúlt évtizedek kutatásai egyértelműen alátámasztják. Az olvasónak megdöbbentő élményben lesz része: betekinthet a náci rezsim működésének mindennapjaiba. Igaz, a Harmadik Birodalom történetét nem kell újraírni, ám A Hitler-dosszié olvasója számtalan, történeti értékét tekintve valósággal szenzációs részlettel ismerkedhet meg.