Gumimatrac a Gangeszen

Úgy adom a kezetekbe ezt a könyvet, mint mikor a karácsonyfa alatt izgatottan várom, mit szólnak majd a szeretteim az ajándékokhoz, amiket tőlem kaptak. Igazi boldogság számomra, hogy kíváncsiak vagytok arra, ki vagyok valójában. Noha sokáig egyáltalán nem foglalkoztatott, hogyan vélekednek rólam az emberek, bevallom, ma már azt kívánom, bárcsak minél többen megértenének. Bár egyre többen lennének azok, akik akármilyen képtelen helyzetben lássanak is, meg sem kérdezik, jó-e az nekem, hogy madárpók van a számban, hogy versenyre eszem marhaszemet vagy hogy hungarocellfalakon ugrálok át ezüst space-rugdalózóban. És persze azt sem, miért meztelenkutya, miért éppen Kabbala, miért pont Izrael. Mert bíznak bennem, és tudják, hogy csak a keret változik, a kép, a lényegi énem mindig ugyanaz marad.