Sanghaji lányok

Sanghaj az 1930-as évek végén Ázsia Párizsa, a jólét és csillogás városa, ahol milliomosok, koldusok, gengszterek, szerencsejátékosok, hazafiak és forradalmárok, művészek és hadurak élnek. A 21 éves Gyöngy és húga, May apjuk jól menő riksa-vállalkozásának köszönhetően a viszonylag jómódúak közé tartoznak: Gyöngy a Sárkány évében született, erős és makacs, míg May igazi Kecske, bájos, kellemes teremtés. Mindkét lány gyönyörű, modern és gondtalan… addig a napig, amíg apjuk nem közli velük, hogy eljátszotta félretett pénzüket. Ráadásul csak úgy fizetheti vissza adósságait, ha feleségül adja lányait azokhoz a kérőkhöz, akik Kaliforniából jöttek idáig, hogy kínai feleséget keressenek maguknak. A két lány elmenekül a japán bombák sújtotta Sanghajból. Los Angelesben megpróbálnak új életet kezdeni azokkal a vadidegen férfiakkal, akikkel kényszerházasságot kötöttek. Ennek során éppúgy meg kell küzdeniük Hollywood csábításával, mint a faji megkülönböztetéssel, a kommunisták ellen irányuló boszorkányüldözéssel, vagy a Kínai negyed ósdi szokásaival. A regény valójában két testvér története, akik elválaszthatatlanok egymástól, ám olykor kicsinyes vetélkedés és irigység is vezérli a cselekedeteiket. Hatalmas áldozatokat hoznak, nehéz döntésekkel vívódnak, és súlyos titkot hordoznak, amelyre természetesen csak a regény végén derül fény. Ez a könyv is az Újvilágba emigráló kínaiakról szól, akárcsak az Aranyhegyen, csak épp a 20. század véres forgatagában, a 30-as és 50-es évek között. A részleteket az írónő tehetségén és empátiáján kívül aprólékos háttérmunka teszi hitelessé: személyes beszélgetések és a vonatkozó oral-history szakirodalom. A történelem forgatagában küzdő két nő sorsa azért is izgalmas, mert értékrendjükben Kelet és Nyugat, régi és új ütközik meg.