Tappancs kalandjai

A világhírű regénysorozat első kötete megható és kalandos történet egy fiúról, aki életében először szembesül azzal, hogy a legszebb álmokért küzdeni kell, sőt néha még csalni és hazudni is. Marty azt szeretné, ha ő lenne Tappancs gazdája, Tappancs pedig Marty kutyája szeretne lenni – a köztük lévő ragaszkodás és szeretet vajon erősebb a felnőttek törvényeinél?

Egy vasárnap délután megváltozik a tizenegy éves Marty élete. Ebéd után sétálni indul a folyó környékére, ahol találkozik egy sovány, riadt tekintetű kutyával, aki rögtön mellé szegődik. Tappancs éppen menekülőben van: elszökött gazdájától, a kegyetlen Judd Traverstől, és nem akar többé visszamenni hozzá. Marty nem tudja, mit tegyen: ha a szívére hallgat, megtartja a kutyát – ha viszont szót fogad a szüleinek, akkor visszaviszi törvényes gazdájának.

„Ezen a délutánon már jócskán a hídon túl jártam, amikor a szemem sarkából valami mozgást láttam. Odanéztem, és körülbelül tizenöt méterre ott volt egy rövid szőrű kutya – fehér színű, barna és fekete foltokkal. Nem csapott zajt, lesunyt fejjel, behúzott farokkal araszolt előre, mintha lélegezni sem merne, és engem figyelt. Fiatal vadászkopó volt, talán egy- vagy kétéves lehetett.
Megálltam, mire a kutya is megállt. Úgy viselkedett, mintha csínytevésen kaptam volna, miközben látszott rajta, hogy csupán közelebb akar jönni hozzám.
– Gyere ide, kisöreg! – mondtam, és rácsaptam a combomra.
A kutya lekushadt a fűbe. Elnevettem magam, és felé indultam. Egy régi, koszlott, ócska nyakörv volt rajta, jóval öregebb, mint maga a kutya. Fogadok, hogy egy másik kutyáé volt valamikor.
– Gyere ide! – mondtam, és kinyújtottam a kezem.”