AMON LÁNYA

Hatsepszut, a fáraónő – vagy ahogyan ő szerette volna, hogy ismerjék: a fáraó – rendkívüli személyiség volt. Hatsepszut I. Tuthmószisz legidősebb lánya – féltestvérének, II. Tuthmószisznak a hitvese, valamint zsenge korú mostohafiának, III. Tuthmószisznak a gyámja – a konvencióknak hátat fordítva elfoglalta a fáraók trónját. Férfiként viselkedett, férfiruhákat hordott, sőt még a fáraók hagyományos álszakállát is magán viselte. Uralkodását a belső béke harmonikus időszaka jellemezte, expedíciókat indított távoli vidékekre, kiterjedt építkezésekbe kezdett; Egyiptom virágzott az uralma alatt. Halálát követően azonban megpróbálták őt kitörölni Egyiptom történelméből. Emlékműveit megrongálták vagy egyéb célokra használták, portréit eltorzították, s több mint kétezer éven át neve ismeretlen volt az emberiség számára. Könyvünkben Hatsepszut trónra léptének politikai hátterét, uralkodásának főbb eredményeit mutatjuk be. A Hatsepszut neve és képmásai ellen elkövetett durva támadásokról is beszámolunk. Rendkívül sokrétű forrásból szerzett régészeti és történelmi adataival a szerző egy lenyűgöző világot tár elénk, amelyben megismerhetjük a XVIII. dinasztia klausztrofóbiás thébai uralkodócsaládjának életét. Történetünk végén a fáraónő emléke régi fényében tündököl. A SZERZŐ(K)RŐL Joyce Ann Tyldesley a lancashire-i Boltonban született. 1981-ben kitüntetéssel végzett a Liverpooli Egyetem régészeti szakán, majd 1986-ban doktori címet szerzett Oxfordban. Napjainkban a Liverpooli Egyetem Régészet, Klasszika és Keleti Tudományok Tanszékének címzetes tudományos munkatársa; szabadúszóként az egyiptológia témakörében dolgozik, ír és előadásokat tart. Magyarul megjelent művei: Nefertiti – Egyiptom napkirálynője; A fáraó ítélete – Bűn és bűnhődés az ókori Egyiptomban; Egyiptom