Egészség és önfegyelmezés

„Nem az akarat, hanem a képzelőerő uralja cselekvéseinket” * A kötet hátsó borítóján lévő képről Coué Emil arca mosolyog ránk úgy, ahogy barátságos, tipikus francia vágású, joviális arccal állott kis Kodak-gépem elé ez év nyarán, nancy-i kertecskéjének gyönyörű fenyőfái alatt. Kerestem vele a személyes megismerkedést, több okom is volt rá; legfőbb ezek között, hogy a napilapok gyors röptű hírei útján, a világháborút követő években értesültem vele kapcsolatban olyasmiről, ami orvosi gyakorlatom mindennapi sokszoros tapasztalatai révén szilárd meggyőződésemmé vált, és ami mindazonáltal homlokegyenest ellenkezett a hazai egyetemeken tanított orvostudományi alapfelfogással. Ez az „újonnan felfedezett” alaptételem az volt, hogy a léleknek vagy mondjuk, a lelki tényezőknek olyan fontos a szerepük az ember életében, hogy azok nem csupán, mint azt eddig is elismerték, az ún. „működési” („funkcionális”) vagy mint népiesen mondani szokták, „idegességből” – és kiváltképpen „képzelődésből” – származó lelki bajokat, de ezen felül még a kétségtelenül „testi-” („organikus-”) alappal bíró elváltozásokat, testi betegségeket is befolyásolni képesek, sőt mindig is befolyásolják! Midőn idehaza a lélek gyógyító erejét agyonhallgató elzárkózások, sőt éles személyi támadások voltak az ez irányú gyakorlati eredmények „ellenérvei”, kezdtem sorra venni az ausztriai és németországi idegorvosi klinikákat, ideggyógyintézeteket... * Az „Egészség és önfegyelmezés” című ezen kiadványt a gyógyításban a hipnózis-szuggesztiós irányzat, az ezzel kapcsolatos orvosi gyakorlat iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, a szerző alábbi gondolatainak szem előtt tartásával: „Nem csak az az igaz mondás, hogy ép testben ép lélek, de a beteg lélek az ép testet is beteggé teszi, viszont az ép lélek még a beteg testet is igen nagy mértékben meggyógyítani képes! - A hangsúly tehát a lelken van!”