Mezítlábasok (Válogatott elbeszélések 1892-1897)

Megy, vándorol az orosz pusztákon, hajtja, kergeti a vágy: megismerni az embereket. Írói igazságszomja elviszi az élet nincstelenjei, mezítlábasai közé, ott gyúrja, formázza az emberi lelket. Mert mérnök volt ő is, az ő humanizmusa is magasba lendítő erőként segített a régi világ helyén egy újat építeni. Élményeiből bőven telik: sok és sokféle típust rajzol meg ebben a kötetben. De nem öncélúan vizsgálgatja, boncolgatja az emberi lelkeket: mindben a jót, az emberséget akarja lángra lobbantani. Ezek az elbeszélések most kerülnek először magyarul az olvasó kezébe. Méltó megemlékezés ez Gorkij halálának 20. évfordulójára. A kötet harminc elbeszélése közül nem egy olyan tökéletes remekmű, hogy elolvasása megrázó és maradandó élmény.