Diplomácia és világháború

Ifj. Andrássy Gyula történelmi visszatekintése, elemzése igen széleskörű és korrekt ismeretekről tanúskodik, az első világháború kirobbanására vonatkozó értékelése pedig színezi eddigi - kissé egyoldalú - nézeteinket. Rendkívül karakteresen jellemzi a magyarságot sújtó katasztrófasorozatot, a végső széthulláshoz vezető utat. Ennek során sok elemében helytálló megfigyelést közöl a Károlyi-kormány időszakáról vagy a Tanácsköztársaságról. Abban az időben, amikor eldördült az a lövés Serajevo utcáin, melynek nyomán több vér ontatott, több pusztítás történt, mint eddig bármely más egyes emberi cselekedet nyomán, mikor a monarchia a gyilkosság következményeivel le akart számolni, én legélesebb ellenzéket csináltam a Tisza-kormánynak. De mégis a kormány mögé állottam. S a nemzet zöme is lelkesen támogatta a külpolitikai akciót. Az első kérdés, amellyel foglalkozni akarok, az, hogy mily okok vezettek ebben az elhatározásban. Míg Európa története a napóleoni koalíció és a Napóleon után megalakult szentszövetség bomlása óta az egyes nagyhatalmák független politikáján és az egymással való versengésen alapult, a múlt század 80-as évei óta újra a nagyszövetségek korát éltük. Európa két részre oszlott. A nemzetközi politika tartalmat nem az egyes népek, hanem a két államcsoport egymáshoz való viszonya uralta. ? nagy csoportosulásoknak célja a békebiztosítás eszköze: a hatalmi egyensúly megteremtése volt. Mégis a rendszer végkövetkezménye az eddig sohasem látott méretű háború kitörése lett. Meg vagyok győződve, hogy ez a rendszer az európai békét tovább tartotta fenn, mint tehette volna az egymástól független államok koncertje, de ez utóbbi sohasem vezetett volna oly iszonyú arányú mérkőzéshez, mint a nagy szövetségek rendszere. A nagyszövetségek rendszerével együtt fejlődő óriási fegyverkezés a végtelenségig nem fokozódhatott. Előre lehetett látni, hogy ha a fegyverkezési versengés nem nyer befejezést, ha nem áll meg valamely eltűrhető határnál, bizonyos, még hosszú, de még sem végtelen idő múlva csőd és világforradalom vagy pedig világháború fog bekövetkezni. Csak olyan nemzetközi megegyezés menthetett meg e bajoktól, mely a fegyverkezést korlátozza. Az európai diplomácia kudarca, hogy ez a megoldás nem sikerült. Hogy a jelenlegi borzasztó világválságot megérthessük, mindenekelőtt azzal kell foglalkozni, hogy miképpen alakultak meg az államcsoportok és miképpen mérgesedik el köztük a viszony. Pazar, okos, világos okfejtés a kötet, mely nemzetközi kitekintésben is választ ad a világégés háttéreseményeiről.