Bódultak

Hős vagy balek? Eldönthetetlen kérdés ez, amikor valaki zűrzavaros időkben akarja kezébe venni a sorsát. Márpedig Európa 1936 nyarán egymással szemben álló, de egyaránt elfogadhatatlan, zavaros eszmei, politikai erők közt őrlődik, a Bódultak főszereplői pedig maradék tisztánlátásukat is elveszítik szerelmek és gyűlöletek érzelmi viharaiban. Mind-mind egy irányba tartanak: a fesztiválhangulatban égő, zsúfolt Salzburgba, a cselekmény csúcspontja felé, mely egy robbantásos merényletben kulminál: a lyoni kommunista nyelvtanár, a színházi karrierre vágyó pesti fiú, a szintén magyar, de Münchenben bölcsészként végzett lány, az osztrák földalatti nemzeti szocialista mozgalom irányítója, a náci Németországból akcióba küldött detektív és nem utolsósorban gyönyörű, de kábítószerfüggő feleségével egy írói ambíciókat dédelgető, algíri francia fiatalember – aki akár Albert Camus is lehet... Hősök és balekok a magunk mögött hagyott(?) huszadik századból, Jenei László regényében, amely egyszerre bűnügyi krónika és többszólamú lélekrajz. „Biztos siker, ha a túráiról ad elő. Tavaly nyáron például Budapestig eljutott kenuval. A Dunán fejezte be a túrát, s igen meleg fogadtatásban volt része. Nem úgy, mint szeptemberben Nürnbergben a Szabadság Napján. A nácik nagygyűlésére indult – szigorúan titkos küldetésben. Le is bukott annak rendje szerint, s kitoloncolták. A katonák sátorvárosáig eljutott, de a játékháborúról, vagyis erről a dramatizált erőfitogtatásról lemaradt. Bár Yves a látottak alapján eldöntötte, hogy nem merne a játék ideájával csúfondárosan szórakozni, mert úgy fest, ez a játék a világ alapja is lehet.”