A szűz kardja - Hunyadi

Franciaország, 1429 A galambóci ostrom már csak nyomasztó emlék Luxemburgi Zsigmond magyar király számára. A török fenyegetés helyett ezúttal is európai diplomáciai fortélyok kötik le figyelmét: ifjú lovagját, Hunyadi Jánost egy fontos küldetéssel a Franciaországba tartó követség katonai parancsnokának nevezi ki. A követség feladata, hogy üzenetet vigyen Zsigmond burgundiai rokonainak, kérve, támogassák őt német-római császárrá koronázása ügyében. A magyar küldöttség a később „százévesnek” nevezett francia–angol háború kellős közepébe csöppen. A király burgundiai rokonsága Compiegne közelében épp arra készül, hogy elfogjon egy tizenkilenc esztendős francia leányt, aki rövid idő alatt lángba borította az egész országot, és új reményt adott népének a megszálló angolok elleni küzdelemhez. Amikor aztán a franciák és angolok összecsapása a tetőfokára hág, Hunyadi szemtanúja lesz egy csodálatos eseménynek, mely megváltoztatja egész életét. A király három esküje 1456 decemberében – néhány hónappal a csodálatos nándorfehérvári diadal után – egy csikorgó, téli estén Kecskemét akkori népe történelmi esemény szemtanúja lehetett. A Temesvárról Buda felé tartó királyi menet, V. Lászlóval az élen, s a kíséretükben utazó két Hunyadi fiú, László és Mátyás a városban töltöttek egy éjszakát… A HUNYADI – A szűz kardja című kisregény a Hunyadi-regénysorozat első és második kötete közötti időszakban játszódik 1429–30 táján Franciaországban. A kötetben a vadonatúj Hunyadi-kisregény mellett helyet kap egy rövidebb regényrészlet A király három esküje című tanulmány részeként, továbbá egy terjedelmes interjú Bán Mórral a Hunyadi-sorozat várható köteteiről, a széria keletkezésének kulisszatitkairól és a Mátyás királyról, valamint Corvin Jánosról szóló sorozatokról is, illetve a szerző itt közli válaszát egy, a sorozattal kapcsolatban megfogalmazott kritikára is.