Menekülés New Yorkból

Zadie Smith bámulatosan tud önmagáról írni, ha épp a manapság oly divatos autofikció műfaját műveli – s ilyenkor azt érezzük, hogy egy nagyon okos, kedves és megértő nő társaságát élvezhetjük. Zadie Smith elképesztő érzékkel tud belebújni mások bőrébe – mondjuk, egy transzvesztitáéba, aki épp új fűzőt akar vásárolni magának. Zadie Smith szuggesztív erővel tudja elképzelni a közeljövőt – azt a világot, ahol a high-tech elitje már alig érintkezik a hétköznapi emberek lepusztult világával. Zadie Smith imádja a popkultúrát, s így különös élvezettel képzeli magát Michael Jackson alakjába, aki 2001. szeptember 11-én kimenti New Yorkból Marlon Brandót és Elizabeth Taylort. Zadie Smith imád játszani a nyelvvel, és nem fél attól sem, hogy időnként azt tegye, amit ma már nagyon kevesen: hogy meghökkentő kísérleti szövegeket alkosson. De félni ettől sem kell (mármint olvasóként): Zadie Smith nagyon tud figyelni arra, hogy együtt játszhassuk vele azt az élvezetes, néha könnyűnek tűnő, néha bonyolultabb játékot, amit irodalomnak nevezünk. Az angol apától és jamaicai anyától 1975-ben Londonban született Zadie Smith 25 éves volt első regénye, a Fehér fogak megjelenésekor. A könyv számos díjat nyert, s 2002-ben négyrészes tévésorozat is készült belőle. Ma már a kortárs brit irodalom egyik legsikeresebb, legolvasottabb (több mint 40 országban megjelenő) szerzője; regényíróként, novellistaként és esszéíróként is bravúros művek alkotója. Férjével és két gyermekével ma már főként New Yorkban él (egyetemen tanít), s így a brit, az amerikai és a jamaicai élet egyaránt jelen van az írásaiban, melyek ugyanakkor a klasszikus és kortárs világirodalomból és korunk popkultúrájából is táplálkoznak.