Ki érti ezt?

A gyűjtemény a szerelmi költészet egyik legrégebbi, legáltalánosabb - negatív- tárgyának: a megcsalatás, elhagyatás fájdalmas élményének ad hangot. A hagyományos, -örök- verstárgyat Nógrádi a fogalmazásmód stiláris vadságával, illetve s esztétikai értelemben még felemelőbben, eredményesebben ,az édesanya hajdani és a húg közelmúltbeli elvesztését felidéző strófákkal újítja meg. Így a két megrázó halált egybefonja a kapcsolatból kilépett társ, asszony, múzsa, szerelmes újrakezdett életének tényével. Nógrádi Gábor ezzel a kötettel a kortárs magyar költészet egy eredeti, radikális teljesítményét hozta létre. Az alaposabb elemzés arra is rámutathatna, hogy a költő a Kéthátú életünkben (1973) és az Alagsori zsoltárok (1979) című köteteiben kezdett törekvéseket eleveníti fel, sűrítve és érettebben. Tarján Tamás