EINSTEIN CSODÁLATOS ÉVE

Einstein csodálatos éve, 1905 folyamán a fizika örökre megváltozott. Öt nagyszerű cikkében, melyek a világ legnagyobb fizikusává emelték, Einstein tizenkét hónap alatt jó néhány féltve őrzött tudományos hittételt söpört el. A speciális relativitáselméletet megalapozó két cikke a legismertebb: A mozgó testek elektrodinamikájáról, illetve a Függ-e a test tehetetlensége energiatartalmától? Az elsőben Einstein megmutatta, hogy az abszolút idő helyébe egy új abszolútumnak: a fénysebességnek kell lépnie. A másodikban megalapozta a tömeg és az energia egyenértékűségét, mely híres E = mc2 képletéhez vezetett. A könyvben megtalálható Einstein doktori értekezése, A molekulák méretének új meghatározása, mely mindmáig az egyik legtöbbet hivatkozott cikke. Dolgozatában Einstein megmutatta, hogyan lehet kiszámítani az Avogadro-számot és a molekulák méretét. A Nyugvó folyadékokban szuszpendált részecskék mozgásáról a hőnek a molekulák mozgására épülő elmélete alapján című dolgozat a szuszpendált részecskék Brown-mozgásával foglalkozik. A sort A fény keltésére és átalakítására vonatkozó heurisztikus nézőpontról című értekezés zárja, melyben Einstein megkérdőjelezte a fény hullámelméletét, és azt javasolta, hogy a fényt részecskék összességének is lehet tekinteni. A dolgozat segített felnyitni egy teljesen új világ – a kvantumfizika – ajtaját. E cikkben felvetett elképzeléseiért kapta meg Einstein az 1921. évi Nobel-díjat.