Napsárga tavasz

Ha valami nem jelent semmit, akkor nincs veszítenivalód. De ha valami az egész rohadt világot jelenti számodra, akkor mindent elveszíthetsz. Beleértve magadat is. Emely ismét hinni szeretne az igaz szerelemben, mert amikor felébred, ott fekszik mellette Elyas Schwarz, az a türkizzöld szemű fiatalember, akinek a mosolya már annyi álmatlan éjszakát okozott neki. És bár Emely a szokásos szarkazmusát még nem tudja rózsaszín szemüvegre cserélni, a fiú közelsége csodálatos érzéseket ébreszt benne. A két fiatal között szinte izzik a levegő, de azon a bizonyos napon nyolc évvel ezelőtt, amikor Elyas először csókolta meg őt, Emely egyszer már csúnyán megégette magát. Azt a lelki sebet a mai napig nem heverte ki, ezért olyan nehéz számára, hogy elengedje magát. Az érzéseinknek azonban nem tudunk parancsolni. Emely is egyre tisztábban érzi, hogy újra bíznia kell: önmagában, az életben és Elyasban.