Árpád-kori rejtélyek ezüstbe verve

A középkori magyar pénzverés legszínesebb időszakának minden tekintetben a késő Árpád-kor, azaz a II. Andrástól (1205–1235) III. Andrásig (1290–1301) terjedő időszak számít. Köztudott, hogy a pénzérmék nem csupán gazdasági szükségletet töltöttek be, hanem propagandacélokat is szolgáltak. A rajtuk lévő ábrázolások, pontosabban az éremképek által közvetített üzenetek az ország népességének minden tagjához eljutottak, legalábbis azokhoz, akik használtak pénzt. Akikhez meg nem, azok nem is számítottak. Korának embere kétségkívül értette ezeket az utalásokat, mi, hétszáz év távlatából, már kevésbé. Mi lehet a megoldás? Újra kell értelmeznünk az éremképeket! A szerző Spielmann Gábor pontosan ezt teszi, megfelelő történelemismerettel, és nem kevés kreativitással, izgalmas felfedező útra hívja – nemcsak éremgyűjtő – olvasóit! Ezzel a gazdagon illusztrált könyvvel akkora lendületet adott az Árpád-kori pénztörténet ikonográfiai kutatásának, ami az utóbbi kétszáz esztendőben egyedül álló, mondja róla dr Tóth Csaba a Magyar Nemzeti Múzeum éremtárának numizmatikusa.