Napló - 47

Frida Kahlo alakját, festményei jellegzetes világát mindenki ismeri és felismeri. Erős, meghatározó karakter, művész és ikon, akinek életéről filmek, számos tanulmány és könyv is megjelent. Ezek között kivételes helyen áll az utolsó tíz évében vezetett naplója, amely egy különlegesen személyes dokumentum és egyben művészi alkotás. Frida Kahlo kéziratos műve most először jelenik meg magyarul Szabó T. Anna fordításában, akinek művészi inspirációs forrásai közt szintén fontos szerepet tölt be Frida Kahlo alakja. Szabó T Anna előszavában így érzékelteti a napló jelentőségét: „A naplót végignézve-olvasva, Frida rémséges testi fájdalmakkal és lelki gyötrődésekkel átszőtt, mégis ámulattal és gyönyörűséggel, fel-fellobbanó büszkeséggel és odaadó szakmai-szerelmi alázattal teli napjait követve, és a Diego iránti feltétlen szeretetét rajta keresztül átélve egyre inkább felmerül a kérdés, hogy vajon elválasztható-e a megélt élet személyessége az életműtől, hogy a testiségről és a kapcsolatokról való beszéd elvonja-e a figyelmet a politikai és művészi elkötelezettségéről? A választ maga a napló adja meg: határozottan nem, hiszen Kahlo maga kínál kulcsot a művészetéhez, amikor magán- és családtörténeti emlékei és lételméleti eszmefuttatásai mellett politikai érdeklődésével is folyamatosan szembesít.”