Tűzvihar

„Ha már gyenge nem lehetek, váljak a legerősebbé!” Bíbor mindig is rettegett a képességétől. Az ország egyetlen vihar elementálja, de képtelen irányítani az erejét. Fél attól, hogy ismét megbukik a vizsgán, de attól még inkább, hogy kárt tesz valakiben. Egy porcikája sem akart részt venni az idei táborban. Ám arra egyáltalán nem számított, hogy még a tavalyi évnél is lehet rosszabb... De amikor megpillantja Asert, hirtelen minden összeomlani látszik. Három év telt el, mióta a fiú minden szó nélkül felszívódott. Aser hiába uralja a tüzet, minden igyekezete ellenére jéghideg vele a lány. Bíbor mindent elkövet, hogy a régi érzések ne kerüljenek újra a felszínre. Ám a helyzetén az sem segít, hogy a képességeik alapján párba osztják őket. Ahogy telnek a napok, Bíbor kénytelen ráébredni, hogy képtelen elkerülni Asert. A fiú már mindenhol ott van: a barátaival, a gondolataiban, a szívében… Vajon képes távol tartani magát tőle? Meg tudja bocsátani azt, hogy három éve elhagyta? És vajon képes lesz végre elfogadni az erejét? Egy hónapjuk van, hogy eltöröljék a múltat, ami szétválasztotta őket – vagy örökre elfelejtsék egymást. De vajon képesek lennének az utóbbira?