VLADIMIR NABOKOV
LOLITA
A Lolita bizonyos Ă©rtelemben tĂșlsĂĄgosan nagy regĂ©ny. Ăgy zĂșdul rĂĄ az olvasĂłra, mint valami kĂĄbĂtĂłszer, mely erĆsebb, mint bĂĄrmelyik, amit eddig felfedeztek vagy lĂ©trehoztak. UgyanĂșgy, mint a narrĂĄtora, ellenĂĄllhatatlan Ă©s felejthetetlen A Lolita kegyetlen könyv a kegyetlensĂ©grĆl. Martin Amis Ărta ezt Nabokov leghĂresebb regĂ©nyĂ©rĆl, mely az ötvenes Ă©vek mĂĄsodik felĂ©ben meghozta szĂĄmĂĄra a vilĂĄghĂrt: a szĂĄmos vagy inkĂĄbb megszĂĄmlĂĄlhatatlan olyan ĂrĂł egyike, akikre a Lolita s szintĂșgy a szerzĆ többi mƱve, stĂlusa, erkölcsi szemlĂ©lete, esztĂ©tikai vilĂĄgnĂ©zete mĂ©ly hatĂĄst gyakorolt. A XX. szĂĄzadi vilĂĄgirodalombĂłl nagyon kevĂ©s könyv vĂĄlt annyira a kultĂșrĂĄnk rĂ©szĂ©vĂ© s köszön vissza a legkĂŒlönfĂ©lĂ©bb formĂĄkban könyvek lapjairĂłl Ă©s filmek kockĂĄirĂłl, mint Ă©pp a Lolita, az a regĂ©ny, amelyet elĆször, egy prƱdebb korban, meg sem akartak jelentetni a merĂ©szen szexuĂĄlis tartalma miatt, s amelyet sokĂĄig mindenfĂ©le szexuĂĄlis forradalmak hĂres-hĂrhedt mƱveivel volt szokĂĄs egy sorban emlegetni. Pedig mi sem ĂĄllt tĂĄvolabb a szerzĆtĆl, mint a szexuĂĄlis ösztön felszabadĂtĂĄsĂĄra valĂł törekvĂ©s. Nabokov mƱvĂ©szi cĂ©lja nem egy perverziĂł fölmagasztalĂĄsa, se nem elĂtĂ©lĂ©se (vagy az mĂ©gis?): a mƱ metaforikus szinten az emberi Ă©n börtönĂ©rĆl szĂłl i?1 pedofil fĆhĆse, Humbert Humbert ahhoz a majomhoz hasonlĂt, amelyik i?1lĂ©trehozta az elsĆ szĂ©nrajzot, amit ĂĄllat valaha is kĂ©szĂtett; ez a vĂĄzlat a szerencsĂ©tlen pĂĄra ketrecĂ©nek rĂșdjait ĂĄbrĂĄzolta. A Lolita hallatlan vilĂĄgsikerĂ©t kĂ©t film is kĂ©szĂŒlt belĆle (Stanley Kubrick, illetve Adrian Lyne rendezĂ©sĂ©ben), Ă©s a vilĂĄgirodalom legtöbbet elemzett mƱvei közĂ© tartozik elsĆsorban hihetetlen nyelvi Ă©s gondolati gazdagsĂĄgĂĄnak köszönheti: minden idĆk egyik legnagyobb mƱvĂ©szregĂ©nye ez, amelyet kĂ©ptelensĂ©g kiolvasni.
A Lolita bizonyos Ă©rtelemben tĂșlsĂĄgosan nagy regĂ©ny. Ăgy zĂșdul rĂĄ az olvasĂłra, mint valami kĂĄbĂtĂłszer, mely erĆsebb, mint bĂĄrmelyik, amit eddig felfedeztek vagy lĂ©trehoztak. UgyanĂșgy, mint a narrĂĄtora, ellenĂĄllhatatlan Ă©s felejthetetlen A Lolita kegyetlen könyv a kegyetlensĂ©grĆl. Martin Amis Ărta ezt Nabokov leghĂresebb regĂ©nyĂ©rĆl, mely az ötvenes Ă©vek mĂĄsodik felĂ©ben meghozta szĂĄmĂĄra a vilĂĄghĂrt: a szĂĄmos vagy inkĂĄbb megszĂĄmlĂĄlhatatlan olyan ĂrĂł egyike, akikre a Lolita s szintĂșgy a szerzĆ többi mƱve, stĂlusa, erkölcsi szemlĂ©lete, esztĂ©tikai vilĂĄgnĂ©zete mĂ©ly hatĂĄst gyakorolt. A XX. szĂĄzadi vilĂĄgirodalombĂłl nagyon kevĂ©s könyv vĂĄlt annyira a kultĂșrĂĄnk rĂ©szĂ©vĂ© s köszön vissza a legkĂŒlönfĂ©lĂ©bb formĂĄkban könyvek lapjairĂłl Ă©s filmek kockĂĄirĂłl, mint Ă©pp a Lolita, az a regĂ©ny, amelyet elĆször, egy prƱdebb korban, meg sem akartak jelentetni a merĂ©szen szexuĂĄlis tartalma miatt, s amelyet sokĂĄig mindenfĂ©le szexuĂĄlis forradalmak hĂres-hĂrhedt mƱveivel volt szokĂĄs egy sorban emlegetni. Pedig mi sem ĂĄllt tĂĄvolabb a szerzĆtĆl, mint a szexuĂĄlis ösztön felszabadĂtĂĄsĂĄra valĂł törekvĂ©s. Nabokov mƱvĂ©szi cĂ©lja nem egy perverziĂł fölmagasztalĂĄsa, se nem elĂtĂ©lĂ©se (vagy az mĂ©gis?): a mƱ metaforikus szinten az emberi Ă©n börtönĂ©rĆl szĂłl i?1 pedofil fĆhĆse, Humbert Humbert ahhoz a majomhoz hasonlĂt, amelyik i?1lĂ©trehozta az elsĆ szĂ©nrajzot, amit ĂĄllat valaha is kĂ©szĂtett; ez a vĂĄzlat a szerencsĂ©tlen pĂĄra ketrecĂ©nek rĂșdjait ĂĄbrĂĄzolta. A Lolita hallatlan vilĂĄgsikerĂ©t kĂ©t film is kĂ©szĂŒlt belĆle (Stanley Kubrick, illetve Adrian Lyne rendezĂ©sĂ©ben), Ă©s a vilĂĄgirodalom legtöbbet elemzett mƱvei közĂ© tartozik elsĆsorban hihetetlen nyelvi Ă©s gondolati gazdagsĂĄgĂĄnak köszönheti: minden idĆk egyik legnagyobb mƱvĂ©szregĂ©nye ez, amelyet kĂ©ptelensĂ©g kiolvasni.
Nyelv | magyar |
KiadĂł | EURĂPA KĂNYVKIADĂ |
Megjelenés éve | 2006 |
EAN | 9789630779975 |
SzĂĄllĂtĂĄsi idĆ | Nem elĂ©rhetĆ |