Egyszer majd elmondunk egymásnak mindent

„E pillanatban ő a mindenem: apám, anyám, szeretőm és barátom, meg egy kicsit az ellenségem is.” 1990 fülledt nyara. A berlini fal leomlott, és ezek az NDK utolsó hónapjai az újraegyesítés előtt. A törékeny, 16 éves Maria barátjával, Johannesszel él a fiú szüleinek gazdaságában, a Brendel-portán. Közvetlenül mellette található a környék legnagyobb birtoka, ahol a 40 éves, mogorva, de a helyi nők körében szívtipróként ismert Henner él magányosan. Maria véletlenül találkozik a férfival, és egyetlen érintés elég ahhoz, hogy egy mindent elsöprő szerelem vegye kezdetét. Ez a szerelem nem ismer határokat: a vágy elemi erővel ragadja ki a lányt a gyermekkor biztonságából, és veti egy titkokkal terhelt, perzselő viszonyba. Ahogyan a külső és belső világok összeütköznek, a két ember közötti pusztító kötelék tragikus hirtelenséggel és kíméletlen brutalitással véget ér. Daniela Krien érzéki és fájdalmasan őszinte prózája egy olyan felnőtté válás krónikája, ahol a szabadság ára a legmélyebb veszteség. Daniela Krien 1975-ben született a németországi Neu-Kalißban, majd Lipcsében tanult kommunikáció-, média- és kultúratudományt. 2010 óta szabadúszó író. 2011-ben debütált az Egyszer majd elmondunk egymásnak mindent című regényével, amely hónapokig szerepelt a sikerlistákon. 2023-ban Emily Atef rendezésében nagy hatású film készült belőle, amely a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában is szerepelt. Regényeit számos nyelvre lefordították, kritikusai szerint a kortárs német irodalom egyik legerőteljesebb hangja. Daniela Kriennek két lánya van, Lipcsében él.