Brutalista építészet Magyarországon

Nyers anyagok, látványos szerkezetek, erőteljes formák: a brutalista épületek jellemzői. A 20. század második felének legmerészebb építészeti irányzata Magyarországon is itt hagyta nyomait. Kötetünk első alkalommal kínál átfogó képet a magyarországi brutalista építészetről. A 185 épületet használati módok szerint, időrendben csoportosítottuk, így jól nyomon követhetővé válik az irányzat hazai evolúciója. A leírásokat mai fényképek és sosem látott archív felvételek kísérik. A válogatott példák Magyarország egész területét lefedik, Fehérgyarmattól Sopronig, Pécstől Salgótarjánig – bizonyítva, hogy a brutalizmus hazánkban is széles körben elterjedt és értelmezhető jelenség volt. A könyvben közismert ikonok váltakoznak teljesen ismeretlen, soha nem publikált különlegességekkel. Kovács Dániel művészettörténész, muzeológus. Számos cikke és tanulmány jelent meg az 1945 utáni és kortárs építészet témájában, könyvsorozatot írt Budapest 20. századi építészetéről (Szecessziós Budapest, Art déco és modern Budapest, Szocreál és késő modern Budapest). 2023-ban Zádor Anna-díjat kapott. F. Tóth Gábor fotográfus, 1996-ban első díjat nyert a Magyar Sajtófotó pályázat Környezet és természet kategóriájában a „Bosznia, a háború után” című sorozattal. Azóta is az ember épített környezete foglalkoztatja. A kötet mai fényképeinek alkotója.