Édes kis játszmák

A hálószobában lehet játszadozni, de arra nincs szükségem, hogy valaki a szívemmel játsszon.
A katonaságnál eltöltött évek alatt nagyon sok olyan dolgon mentem keresztül, amik után már tényleg semmitől sem félek. Kivéve a párkapcsolatokat. Ha az ember egy másik férfival találja a feleségét az ágyban, az még a legkeményebb macsóra is hatással van, és nehezen bízik meg újra bárkiben.
Amikor felbéreltek arra, hogy figyeljek meg egy zűrös múlttal rendelkező nőt, rossz előérzetem támadt. És nem véletlenül. Az lett a vége, hogy végleg elcsavarta a fejemet. Szinte felforrt tőle a vérem, és bizsergett a testem. Végre újra élni kezdtem.
Teljesen más volt, mint amire számítottam, de pontosan azt adta nekem, amit akartam. A védelmemre szorult, az érintésemre vágyott. Mikor a talaj kicsúszott a lábunk alól, és minden, amit addig ismertem, darabjaira hullott, csak egyetlen dolog maradt teljesen biztos: minél jobban megismertem, annál inkább akartam őt. De ha azt akarom, hogy az enyém legyen, nem csak vigyáznom kell rá, bizonyítanom kell neki, hogy legyőztem az összes félelmem, végeztem a múlttal, és nem maradt már más, csak a jövő, vele együtt.