Tanár úr kérem

Az író a saját életéből merít, és kicsit sóvárogva, ám büszkén emlékszik vissza a diákéveire, pontosabban tizenhat éves korára. Már a bevezetés is különleges, hiszen az író a valóság és a képzelet rendjét megfordítva tér vissza a gyermekkorához, mintha tizenhat évesen azt álmodná, hogy felnőtt lett. És elképzelheted, hogy micsoda boldogság arra ébredni, hogy az egész csak álom volt, és mint elégedett tizenhat éves ül az iskolapadban...