Lázadó angyalok

A torontói egyetemen doktorátusára készül a tüneményes szépségű és tehetségű, cigány lengyel származású Maria. Néhány hónapja óvatlanul elejtett egy megjegyzést vezető tanárának, a középkori hiedelmeket és boszorkányságot kutató Hollier professzornak, aki a kapott információn annyira felbuzdult, hogy nyomban magáévá tette tanítványát. Maria ugyanis elárulta neki, hogy édesanyja, a háború előtt Magyarországról elszármazott cigányasszony ismer egy ősi, mindeddig titokban tartott eljárást, amellyel meg lehet gyógyítani a fáradt hegedűk hangját... Így indul az 1913-as születésű Robertson Daviesnek, a kanadai irodalom egyik legérdekesebb alakjának regénye, amely egyesíti magában a szórakoztató olvasmány, a tűnődésre késztető intellektuális élmény és az izgalmas krimi minden ismérvét. A Lázadó angyalok voltaképp egy kanadai egyetem mikrovilágát mutatja be, ám ez csupán a bölcsője annak a végtelenül tág világnak, amelyet az egymásnak feszülő eszmék, rögeszmék, babonák s titkos tudományok tárnak fel előttünk. Az emberi ürülékből a személyiségjegyekre következtető Froat professzor meg a kiugrott szerzetes, a luciferi alkatú homoszexuális filozófus, Parlabane és mások nemcsak tudásukkal kápráztatnak el, de az emberi lélek bugyraiba is bepillantást engednek. Több dolgok vannak földön és egen, mintsem bölcselmetek álmodni képes idézi Hamletet az egyik szereplő, immár a túlvilágról, egy talányos tragédia után. A múlt vizsgálata, a ma megértése a tegnapból, önmagunk keresése, hit a gondolat hatalmában ezekről szól a regény.