A HETEDIK MŰVÉSZET

Századik évfordulójához közeledve a hetedik művészet sem kerülte el a tündöklések és hanyatlások korszakait. Sokan a film válságáról, ha nem haláláról beszélnek. Pedig a polgárjogot nyert szerzői film érvényesülése mellett inkább a film médium izgalmas osztódásának vagyunk tanúi, amint telvízióval, hirdetéssel, szórakoztató komputer-videojátékkal szövetkezve és hadakozva alkalmazza a nyelv egyre szofisztikusabb eszközeit. A maga értékeinek pontos számbavételére talán nagyobb szükség van, mint valaha. Bíró Yvette, a legendás szaklap, a Filmkultúra egykori szerkesztője, Jancsó-filmek dramaturgja, ma a New York University professzora A film formanyelve és A film drámaisága című munkáiban - a hetedik művészet sikeréveiben - az elsők között fogalmazta meg a nagykorúvá lett film megújuló nyelvének, drámai szerkezetének adottságait s helyét a művészetek Parthenonjában. Számadása a talentumról, a filmtörténet maradandó példáival illusztrált felfedező kedvű elemzései és kommentárjai generációk számára jelentettek összegzést és eleven stílusú kalauzt a filmművészet tehetségének megértéséhez és legkedvesebb filmjeink élvezetéhez. Agyonolvasott példányaik mára már az antikváriumok polcairól is elfogytak. Ám újboli megjelenésüket nemcsk ez indokolja, hiszen bárhogy ítéljük is meg a film mai helyzetét, módosült társadalmi szerepét, a filmírás, a tér- és időformálás érzékletesen kidolgozott módszerei elévülhetetlen vívmnyok maradtak.