Filozófia
David Hume (1711-1776) skót filozófus és közgazdász volt az a gondolkodó, aki a legvégsőkig vitte el John Locke és George Berkley empirista koncepcióját. Hume elmélete, annak csúcspontján, már magában foglalta a metafizika teljes meghaladásának lehetőségét…
A politika tette az embert olyanná, amilyen. Ha van valaki, aki pontosan ismerte fel, hogy a politika és a vezető politikusok döntően formálják a népeket, akkor az Rousseau, a nagy vagyon megadóztatásának elkötelezett híve volt. Meg volt győződve arról,…
Szókratész (i. e. 470/469-399) munkássága korszakváltást jelentett a filozófiában. Szinte mitologikus figura, akinek életét és gondolatait csupán közvetítők (elsősorban Platón) segítségével rekonstruálhatjuk. Szókratész filozófiájának fókuszában etikai…
Ludwig Wittgenstein kétféle módon forradalmasította a filozófiatörténetet, és a gondolkodásának is két világos szakasza különböztethető meg: a képi nyelvelméletnek megfelelő első, és a „szó jelentése a nyelvi használata” maximán alapuló második szakasz.…
Az a pillanat, amikor Descartes (1596-1650) a filozófiai reflexió fókuszát a gondolkodó ember tudatába helyezte át – egy mérföldkő volt a bölcset fejlődésében. Valójában a filozófia ekkor lépett át a modernitásba. Megtette az első lépést azon a gondolati…
Miért érdemes a generációkat nem a múlt, hanem a jövő alapján definiálni? Mit tehetnek az egyes nemzedékek, hogy fenntartható világban éljünk? Miként alakítja át a mesterséges intelligencia az életünket és a jövőnket? A generációk tagjait a születési…
A kedves Olvasó talán már tapasztalta a jungi pszichológiával foglalkozó könyvek között keresgélve, hogy magyar szerzők munkáival csak elvétve lehet találkozni. Éppen ezért ebben a hiánypótló antológiában „olyan cikkeket, tanulmányokat, érdekes konferencia-előadásokat…
„Ami naponta közel kerül hozzánk, az sodor el bennünket talán a legnagyobb távolságokba egymástól. Mintha attól tartanánk, hogy a közelkerülésben elveszünk. Mennyire értem. Hisz az add-vedd-vidd-éld sürgetése tele van kéretlenséggel. Az igazi közelség:…
A kötet Platón két leghíresebb dialógusát tartalmazza. A lakoma szereplői Erósznak, a szerelem istenének mérhetetlen hatalmát igyekeznek bemutatni, ki-ki a maga módján. A Szókratész védőbeszéde azt a Kr. e. 399-ben lezajlott „koncepciós pert” idézi fel,…
Előzetes figyelmeztetés: Kedves Olvasó, e kötetben rövid-közepes írásokat találsz a legkülönbözőbb témákból – vannak titokzatosak, tiltottak, irodalmi kuriózumok, és bocsánat, de filozófiai krokik is szerepelnek a halmazban. De te bizonnyal találsz egyet-kettőt,…
„[A] kapitalizmus a saját fenntartóit falja fel” A tőke jelenleg az élet minden területét kannibalizálja – felfalja a természetet, működése elemészti az egyenlőség és az igazságosság alapelveibe vetett utolsó reményünket, szépen lassan elfogyasztja az…
Születtem, mint oly sokan mások, igaz, Kardos András néven már kevesebben, és 1953-ban még kevesebben. Magyar-esztétika szakon végeztem, magamat leginkább kritikusnak, esztétának és szerkesztőnek tartom. A szocializmusnak becézett kádári korban voltam…
Szemlélődjünk! – javasolja Byung-Chul Han, hogy ezzel ellensúlyozni tudjuk a gyorsulásként érzékelt időzavart és a mélyén meghúzódó diszharmóniát. Az esszé izgalmas történelmi időutazáson keresztül mutatja be, hogy az újkortól kezdve az aktív élethez…
A hatalom megszerzésének és megtartásának fortélyai évezredek óta foglalkoztatják az embereket, Machiavelli, az itáliai író, gondolkodó és politikus pedig máig érvényes útmutatót készített hozzá minden fejedelem és uralkodó számára. Tanácsai és javasolt…
„Minden, ami történik, igazságosan történik. Ha pontosan megfigyeled, rájössz.” Marcus Aurelius császár az ókori Róma vérzivataros éveiben vetette papírra filozófiai elmélkedéseit. Gondolatai és tanácsai közel két évezred elteltével sem veszítettek érvényességükből.…
Mielőtt elkezdtem filozófiát tanulni, naivan azt gondoltam: nyilvánvaló, hogy rendelkezünk szabad akarattal és mindenki hisz a szabad akarat létezésében. Miután elkezdtem filozófiát tanulni, hamar világossá vált: nem mindenki osztja a szabad akarat létezésébe…
Mit értünk tudomány alatt, és hogyan határozzuk meg, hogy egy elmélet tudományos-e? A magyar Lakatos Imre (1922-1974) és az osztrák Paul K. Feyerabend (1924–1994) ilyen kérdésekre próbáltak választ adni. Bár Karl Popper dönto?en hatott rájuk, végül mindketten…
Michel de Montaigne (1533–1592) esszéivel azt tűzte ki célul, hogy megszabadítja az értelmet a tekintély, a szokás, a hatalom és az ésszerűtlen értelem zsarnokságának dogmatikus álmától. Összetett fenomenológiáiban a gonosz egyetemesség és a másság elítélése…
Richard Rorty (1931–2007) a 20. század utolsó évtizedeinek egyik legnagyobb hatású filozófusa volt. Gondolatai az Egyesült Államokban az 1980-as években újra felbukkanó filozófiai mozgalomhoz, a neopragmatizmushoz, de általánosabban a pragmatikus irányzathoz…
A filozófia nem kizárólag és nem elsősorban a világ általános felfogása. Bölcsességét minden valós adat és minden probléma részletes elemzése türelmes próbájának vetik alá. Ez egyszerre az értelem abszolút erőfeszítése, a tapasztalatok bőséges gazdagsága,…
Senki sem gondolkodott olyan lelkesedéssel és szigorral az igazságosságról a mai világban, mint John Rawls. Egész életét annak szentelte, hogy megpróbálja feloldani a szabadság és az egyenlőség közötti feszültséget anélkül, hogy bármelyikről is lemondana,…
AJÁT MAGUNK KIZSÁKMÁNYOLÓI LETTÜNK. A neoliberális kapitalizmus nem az emberek megfélemlítésében, hanem az engedelmes és hasznos munkavállalók kitermelésében érdekelt. Az ember teste és az élet ideje a nyereségtöbblet kiszámításához elengedhetetlen mértékegységgé…
A posztmodern filozófia, mint poszt-metafizika (a technokrata szcientizmus kritikája) és mint poszttörténelem (a fejlődési politika és a gyarmatosító lineáris idő kritikája) Jean-Francois Lyotardban és Gianni Vattimóban találja meg legnagyobb képviselőit,…
Szimbolikus cselekvések a rítusok, amelyek egymáshoz vezetnek minket, és kötődést teremtenek: a közösség e szimbolikus közege azonban ma szemünk láttára tűnik el – állítja Byung-Chul Han. Az ismétlésen alapuló rítusok eltűnése a termelésre optimalizált…
A tizenhetedik és tizennyolcadik században jelent meg a brit empirizmus, egy olyan filozófiai mozgalom, amelyet általában az az elképzelés jellemez, hogy az emberi tudásnak a tapasztalaton kell alapulnia. Az olasz filozófus, Mario Dalpra szerint „a 18.…
A neoplatonista Plótinosz (204–270) ugyan egy kisebb és kevéssé ismert szereplő, mégis mérföldko? a gondolkodástörténetben, mivel segít megérteni Görögország szellemi átalakulását azokban az évszázadokban, amelyek az ókori világ végét jelentették. A…
Simone de Beauvoir (1908–1986) a 20. század egyik jelentős európai véleményformálója, kora filozófiai gondolkodásának igen befolyásos alakja. A filozófus és regényíró műveiben a szabadság élményének kérdésével és az ennek útjában álló akadályokkal foglalkozott.…
A filozófia történetének vannak vitathatatlan pillanatai, amelyek nélkül maga a történet is megszakadna. Ha figyelmen kívül hagynánk Platón, Arisztotelész, Descartes-ot vagy Kantot, azzal lefejeznénk magát a filozófiát. Elmondható ugyanez Hegelről? Az…
Baruch Spinoza (1632–1677) filozófiája a racionalista gondolkodás csúcspontja. Nincs még egy olyan filozófus, aki ennyire szigorúan kizárólag a tiszta értelem fogalmait használva írja le a világegyetemet és az embert, a külső fizikai síkot, valamint…