Keresési eredmények
Ebben a hiánypótló kötetben Butak András, a magyar papírművészet egyik legismertebb alakja, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen oktatóként szerzett tapasztalatait összegzi. A szerző szándéka az, hogy mintát adjon mindazok számára, akik fantáziát látnak…
Bakos István Ferenczy Noémi-díjas tervezőgrafikust a pályája első szakaszában készített, elsősorban színházi és filmes tematikájú plakátjainak rajzossága és festőisége – egy különleges betűkultúrán alapuló egyéni tipográfiai felfogással kiegészülve –…
Az MMA Film- és Fotóművészeti Tagozatának induló monográfiasorozatában jelent meg Fábián László könyve a Balogh Rudolf-díjas Balla András fotóművészről, az MMA rendes tagjáról. Fábián László remek érzékkel állította össze a képanyagot, illetve az elemző…
Gróf Bánffy Miklós (1873-1950) Erdély nagy múltú főúri családjából származott. Regény-, novella- és drámaíró, grafikus, színpadi rendező. Volt országgyűlési képviselő, külügyminiszter, a Nemzeti Színház és a Magyar Operaház intendánsa. Főműve a három…
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Művészettörténeti Tanszékének kutatócsoportja több éven át futó programban kutatta és dolgozta fel a magyarországi barokk freskófestészet emlékeit. A művészettörténeti jelentőségű kutatás eredményeit az MMA Kiadó és…
Az érdeklődő olvasó számára a barokk freskók nemcsak esztétikai élményt, hanem intellektuális kalandot is jelentenek. A tanulmányok magabiztosan kalauzolnak végig a freskók világában, és elvezetnek a képek megértéséhez. Az esztétikai élmény akkor válik…
A Balázs Béla-díjas Benkő Imre fotóművész a dokumentarista fotográfia megkerülhetetlen és egyben összetéveszthetetlen alakja. A könyv eredeti fotókkal gazdagon illusztrálva mutatja be életútját, egyedi hangvételű életművét, amelyet mind a szakma, mind…
Sulyok Miklós tematikus egységekre bontva elemzi Bodonyi Csaba építész életművét. Bemutatja a Nyíregyházán született, majd Miskolchoz mindmáig szorosan kötődő építész szakmai pályáját az 1970-es évek szigorúan konstruktív, funkcionalista szemléletétől…
Borbándi Gyula a magyar emigráns irodalom egyik legjelentősebb alakja. Alkotói munkássága mellett történészi és szerkesztői tevékenysége is kiemelkedő, a Látóhatár (később Új Látóhatár), valamint a Szabad Európa meghatározó szervezője, publicistája.…
Az 1953-ban született, s 38 éves korában, 1991-ben elhunyt József Attila-díjas Csengey Dénes író, a magyarországi rendszerváltásban aktív szerepet vállaló politikus években mérve rövid, torzóban maradt életművét a megjelent művek műfaji és stilisztikai…
Cserny József (Diósgyőr, 1939 – Budapest, 2009) Kossuth-díjas ipari tervezőművész, Munkácsy-, Dózsa-Farkas-, Csonka János-díjas érdemes művész 1962-ben végzett a Magyar Iparművészeti Főiskolán. A monográfiában Hídvégi János közlekedési szakmuzeológus…
2018. augusztus 18-án Csíksomlyón monumentális szabadtéri előadásként mutatták be Vidnyánszky Attila rendezésében a Csíksomlyói passiót. A bemutató a Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes közös produkciója volt, de sokkal több, mint egy színházi…
Láthatatlan filmtörténet címmel induló sorozatunkban neves alkotóktól olyan forgatókönyveket adunk közre, amelyekből valamilyen ok miatt nem születtek filmek, de árnyalhatják és gazdagíthatják egyes rendezők, illetve korszakok megítélését. A sorozat…
Dénes Eszter monográfiája Dévényi Sándor életművét járja körbe többféle megközelítésből. A kötet Sulyok Miklós által írt bevezetője bemutatja a „történetek építészét”, hiszen Dévényi minden háza önálló világként folytatja az adott hely múltja által felkínált…
„Ami először megérint Döbrentei Kornél költészetében, az verseinek párját ritkító dinamizmusa, hatalmas intenzítású, extenzív képeinek sodrása… Az élet kisszerűségével szemben nagy összeütközések, roppant küzdelmek színtere a vers: teremtett valóság,…
Harag György az erdélyi és a magyar színháztörténet kimagasló alakja. A haláltábor poklát is megjárt rendezőóriás szenvedélyes gondolkodó is volt. A szöveggyűjtemény interjúk, naplórészletek, személyes visszaemlékezések segítségével enged bepillantást…
Radó István az Egy filmdramaturg emlékeiben a magyar film- és mozitörténet első évtizedeit, a vásári mutatványos mozisátortól a filmművészetig vezető kalandos út ma már csak filmtörténészek által ismert állomásait eleveníti föl. 1910-től 1947 áprilisáig…
A valóságot fel kell mutatni, mivel az maga a létezés. Bárdosi József művészettörténész arra vállalkozott, hogy a magyar festészet olyan 1960 és 2010 között született realista műalkotásait sorakoztassa fel, amelyek a valóság elől nem tértek ki, hanem…
Cs. Szabó László (1905–1984) minden kétséget kizáróan a Nyugat második nemzedékének egyik legkiválóbb esszéírója. Sziporkázó stílusa, szinte beláthatatlan horizontú műveltsége, merész és reveláló gondolatokat pazarló bőkezűséggel ontó írásai összekeverhetetlenül…
FORINTOS KÁLMÁN 1940-ben született Szombathelyen. 1954–1958 között a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban bútorműves szakon tanult, Basilides Sándor osztályában. Az érettségi mellé intarziakészítő szakmunkás bizonyítványt szerzett. 1958–1963 között a…
Gál Sándort gazdag és terjedelmes életműve révén egyes kézikönyvek a (cseh)szlovákiai magyar irodalom legolvasottabb alkotói közé sorolják. Szerteágazó munkássága mintegy félszáz önálló és egy tucat egybegyűjtött kötetben jelent meg. 1956-ban induló…
Mi a giccs? Mi mögött a fellebbezés? Ennél is fontosabb, mi a baj a giccsnel? Noha a modern és posztmodern kultúránk központi jelentőségű, a giccset nem vizsgálták komolyan és átfogóan; esztétikai értéktelenségét általában feltételezték, de ritkán magyarázzák.…
Papp Endre monográfiájában Görömbei András példátlanul lényeglátó írásainak esszenciáját kapjuk, így a könyv nem pusztán irodalomtörténeti adalékként megkerülhetetlen, hanem egy korszakos egyéniség portréja is egyben. Görömbei András portréja egy olyan…
Grendel Lajos Kossuth-díjas szlovákiai magyar író, a kortárs felvidéki magyar irodalom egyik legismertebb alakja, a kortárs magyar széppróza megújítója. A felvidék szlovák, cseh, német, magyar nemzetiségei a 20. század viharos történelmében épp oly könnyen…
A magyar tánctörténet legendás pillanata volt, amikor 1979-ben a Magyar Állami Balettintézet végzős osztálya úgy döntött: együtt maradnak és társulatot alapítanak. Ügyüknek megnyerték Markó Ivánt, aki búcsút mondott Maurice Béjart világhírű együttesének,…
Méltatlanul keveset emlegetett Mensáros László 1956-os debreceni Hamlet-alakítása, pedig annak idején a fővárosból és az ország más részeiről is zarándokoltak a nézők, hogy láthassák a fiatal tehetséget a drámairodalom egyik legfontosabb szerepében.…
Ablonczy László színháztörténész, kritikus esszékötete a kezdetektől, vagyis 1790-től követi nyomon a magyarországi Hamlet-előadások történetét egészen a sorsfordító 1956-os esztendőig. Problémaérzékeny, részletgazdag kutatómunkája izgalmas szellemi…
13 évesen, 1956-ban lefényképezte a forradalom helyszíneit, de ezek a rejtegetett képek csak 2005-ben kerültek elő, majd bejárták a világot. Gazdag életművét több száz fotóval illusztrálva Bán András állította össze. „Haris fotóiban a modern kutató vakmerő…
Cs. Szabó László a kezdetektől az Irodalmi Ujság egyik legtöbbet publikált szerzője volt. Számos műfajban alkotott, éleslátású kritikusnak számított. Kötetünkbe az irodalmi témájú, anekdotákkal és személyes jellegű történésekkel átitatott esszéit, portréit,…
A kötet Cs. Szabó Lászlónak, a magyar esszéirodalom koronázatlan királyának színházi témájú írásait gyűjtötte egy csokorba. Bár a hangsúly – természetesen – Shakespeare-en van, a nagy görög tragédiáktól a romantikán át a 20. századig tart a képzeletbeli…